Irodalmi Szemle, 1975

1975/2 - FIGYELŐ - Mártonvölgyi László: Egy 25 éves színház a szlovák-magyar kultúrközeledés útján

ziókeltést elvető jellegével arra törekszik, hogy valósan értelmezze a jelenések helyzetét és a színpad sajátos nyelvén közölje a drámai tartalmat.

A címszerepet Ropog József alakítja természetes humorral, ötletesen. Vállán nyugszik a' drámai feladatok jó része. Győzi belső lendülettel: fiús és férfias egyszerre. Kitűnő partnere Németh Ica. Játékát magányos, fájdalmas szomorúság jellemzi. Üde bájjal, apró érzelmi kitörésekkel, kamaszlányos sutasággal alakítja a professzorék leányának, Miminek szerepét. Kettőjük játéka az előadás komoly értéke.

A pontos rajzú szülők színpadi idejét aránylag rövidre szabja a szerző. Az apát Turner Zsigmond kelti életre kevés töprengéssel, de annál több külső cselekvéssel. Így helyet kapnak a modern színpadon zavaró, feleslegesen csapongó érzelmek. A feleséget alakító Ferenczi Anna eszköztelen ' egyszerűséggel tárja fel a darab egyetlen tisztességes asszony- alakjának aggodalmait, erkölcsi magatartását az anya és a feleség jellemrajzában. Színészi játékukat a legnagyobb elismeréssel illethetjük.

Árnyaltan rajzolt, élettel megtöltött figurát teremtett a türelmetlen, piperkőc erdész szerepében Pöthe István. Fazekas Imre polgármestere lelkiismeretes alakítás. Kár, hogy a folyton nyüzsgő Fanka szerepét, kissé erőltetett humorral játsz- sza Udvardi Anna. A Cigányasszony alakját Lőrincz Margit is eltúlzottan formálja meg. Így produkciójuk nem lépi túl az átlagot.

Kisebb szerepekben hálás feladatot'kapott a prológus szövegét mondó Siposs Ernő, aki nagy lendülettel indítja el az előadást. A jó jellemrajzot adó Dráfi Mátyás a tűzoltót alakítja. A fanyar humorú lakatosmestert Bugár Béla, a fontoskodó tanító urat Siposs Jenő, a ravasz-, di Sefl-t Bugár Gáspár, az együgyű bányászt Rozsár József alakítja.

Szuchy M. Emil

Egy huszonöt éves színház a szlovák—magyar kultúrközeledés útján

ANyitrai Kerületi Színház 1975 januárjában ünnepelte alapításának huszonötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból díszelőadásokat rendezett. Bemutatta Bertold Brecht A férfi mint férfi, Stefan Králik Margaréta a várból, Roscsin Az ó-újév című színpadi műveit és Ján Ká- kosnak a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház igazgatójának Virradat előtt című színdarabját. Ez utóbbi ősbemutató volt, szerzője az első köztársaság forradalmi megmozdulásaiból merítette témáját.

A negyedszázados jubileum alkalmából örömmel szólunk a színház egy olyan jellegzetességéről, arról, hogy a nyitrai színházat Szlovákia-szerte a szlovák— magyar kultúrközeledés előharcosának és propagátorának tekintik. Az elmúlt 25 esztendő alatt magyar szerzőktől közel félezer előadást vitt színre.

Albert Trnka, a színházi titkár szívesen szolgált hivatalos adatokkal. A színház már 1952-ben rálépett a szlovák—magyar kultúrközeledés útjára Egri Viktor szlovákiai magyar író Közös út című színdarabjával; a mű 18 előadást ért meg. Ugyanazon esztendőben magyarországi magyar író színműve került előadásra, Urbán Ernő: Gaál Anna győzelme című darabja (hússzor mutatták be).

1955-ben magyar klasszikus darabot vittek színre, Kisfaludy Károly Kérők-jét.

1956-ban ismét Egri Viktor színműve szerepelt a nyitrai dobogón, Házasság című színdarabja (akárcsak a Kérők) 33 előadást ért meg. 1958-ban Molnár Ferenc Olympiája huszonnégy bemutatót ért meg. 1959Lben Fehér Klára mutatkozott be a Nyitrai Kerületi Színházban, Nem vagyunk angyalok című darabja 31 előadást ért meg. 1961-ben Gáspár Margitnak két játéka került színre. Az égi háború 23, a Hamletnek nincs igaza 41 ízben került színre. Gyárfás Miklós Bevehetetlen szüzek című darabja 55 bemutatót ért meg, Heltai Jenő Néma leventéje 34-et. A legnagyobb sikerrel Szakonyi Károly Adáshibáját játszották (1971-ben), számszerint 56 alkalommal. 1973-ban ismét szlovákiai magyar szerző darabját mutatták be, nevezetesen Dávid Teréz