Irodalmi Szemle, 1975
1975/2 - FIGYELŐ - Mészáros László: Egri Viktor: Festett világ
Egri Viktor: Festett világ (Madách 1974) Egri Viktor legújabb műve kétszeres meglepetést jelent. Az első az, hogy egyáltalán új regénnyel jelentkezik az író, hisz az utóbbi években szoros egymásutánban jelentek meg új novellás- kötetei és kritikai gyűjteményei. A másik meglepetés pedig az, hogy Egri nem társadalmi regénnyel jelentkezett, hanem a színház világába vezetve el az olvasót művészregényt írt, ami — Kónya József sikertelen próbálkozását leszámítva — egyedülálló tett a harmadvirágzás prózájában. Művészregénynek — Benedek Marcell megfogalmazásához hűen — azt nevezzük, amelyben az író hősén keresztül a művészet problémáival foglalkozik. Nem művészregény tehát az olyan mű, amelyben a hősnek művészi foglalkozása van, de nem művészi, hanem csak emberi problémákkal küszködik (például Maupassant Erős mint a halál című regénye). Tágabb értelemben azonban a művészregények közé sorolhatnánk a regényes életrajzokat, hisz ezeknek többé- kevésbé foglalkozniok kell a művészet problémáival is. Itt aztán minden a minőségen múlik, és bizony az utóbbi ötven év alatt ez a regényforma nagy mennyiségi áttörést hajtott végre. A sort Alfred de Vigny Chatterton életéről szóló regénye kezdi, ahol az író a fiatal költő drámáját a költői sors szimbólumává avatja. Sikeresnek mondhatók Irving Stone Jack London, Michelangelo és Van Gogh életéről írott regényei is (Matróz lóháton, Agónia és eksztázis, Van Gogh élete). André Maurois nagy sorozatban gyártott életrajzi regényei már nem mindig jelentenek művészi sikert; a Shelley életéről szóló első regénye (Költő a máglyán) azonban egészen megkapó. A magyar irodalom is bővelkedik regényes életrajzokban. Dallos Munkácsy-regénye (A Nap szerelmese, Arany ecset), Barabás Rembrandtról készült freskója (Éjiéit őrjárat) vagy Passuth Raffaeliója (Aranyködben jáznak az istenek) például szerencsésen ötvözi egybe a történelmet, a művészettörténetet, az esztétikát és az élet tényezőit. Minden bizonnyal könnyebb regényes életrajzot írni, mint szoros értelemben vett művészregényt, hisz az életrajz tartópillérei adva vannak. Egri Viktor vállalkozása már csak ezért is külön elismerést érdemel. A sikeres művészregények alkotói olyan első nagyságrendű irodalmi csillagok közül kerülnek ki, mint Balzac, Keller, Zola, Rolland és Thomas Mann. Az utóbbit több híres novellájában is erősen izgatta az írói-művészi tehetség problémája (Tonio Kroger, Halál Velencében). Ezekkel a művekkel Egri regénye természetesen nem veheti fel a versenyt, de kétségtelenül ezeknek az alkotásoknak a sodrásába tartozik. Egri tisztában is van a saját korlátaival. A Festett világ prológusa kész ars pro- zaica: „Szerencsére ismerem tehetségem korlátait, és tudom: ha valaki nem nyit is új csapást, de egy árnyalattal gazdagabbá tudja tenni a régit, a beváltat és a megszokottat, művésznek mondhatja magát, s ezt magamra is értem”. Mint már említettem, Egri műve egyedülálló alkotás a harmadvirágzás prózájában. Kónya József 1959-ben megjelent regénye, A megszállott ugyanis sikertelen kísérlet, ma már szinte olvashatatlan. Nem regény, mert rosszul megszerkesztett, és szinte göregábori karikatúrákat fest a falu lakóiról. Nem is művészregény, bár a téma felvetése lehetőséget adott volna erre. Kuruc Pali, a népi őstehetség azonban minden művészi gyötrődés — tehát gondolkodás — nélkül válik elismert, sikeres szobrásszá, egy sematikus faluregény keretei között. Egri Viktor regénye nemcsak új témát
