Irodalmi Szemle, 1975
1975/2 - FIGYELŐ - Mészáros László: Egri Viktor: Festett világ
hozott prózánkba, hanem egyúttal egy régi problémára — az intellektuális regény, a gondolkodó hős problémájára — is ráirányította a figyelmet. Szerintem ezen a téren eléggé tisztázatlan a helyzet, és az írók ösztönösen oldják — vagy nem oldják — meg a felmerült problémákat. Az író számára természetesen saját környezetének — a tanult embernek — a világa a legismertebb. De mert nem akar önarcképet festeni, hősét megteszi valamilyen tanult, intellektuális foglalkozást űző embernek. A baj ott kezdődik, amikor ez az intellek- tüel csak él, mozog, cselekszik a regényben, de nincs egyetlen épkézláb gondolata sem, ami nyilvánvalón a valóságban nem egészen így van. Vagyis a probléma a következő: Az esztétika követelményei szerint a prózában (regény, novella, de vonatkozik ez a drámára is) nem szabad közvetlenül megnyilvánulnia a gondolatnak, a mondanivalónak, az eszmeiségnek, csak közvetve, művészi "képben. A bökkenő az intellektuális, a gondolkodó hős. A gondolkodó ugyanis mindenekelőtt gondolkodik, és a gondolkodás drámaiságát, történéseit nem lehet máshogyan bemutatni, mint maguknak a gondolatoknak az összecsapásával. A gondolkodó hős a gondolkodásával kerül egyensúlyba önmagával és a világgal, tetteivel és tettei visszahatásával. Eszmei és érzelmi ingerekre egyaránt mindenekelőtt gondolkodással válaszol. Az esszéregény a másik végletet jelenti. Aforisztikusan fogalmazva: az esszéregényben csak vitáznak az emberek, a normális regényben pedig csak cselekszenek. A valóság folyása azonban más: egyszer cselekszünk, máskor gondolkodunk, néha mindkettőt egyszerre csináljuk, és néha bizony semmi sem történik velünk. Nyilvánvaló, hogy az intellektuális regénynek a valóság dialektikáját modellezve kell feloldania valahogyan ezeket az ellentéteket. Konrád Györgynek A látogatóban sikerült. 2. Egri Viktor regényeinek az elemzése — tehát a regényíró Egri portréjának a megrajzolása — külön tanulmányt igényelne, hisz az Égő föld és a Festett világ közötti több mint harmincöt évbe belefér a modern történelemnek majd a fele, s ez a történelem kisebb-na- gyobb művészi teljesítményekkel meg is jelenik az író regényeiben (Pergőtűzben, Megmondom mindenkinek, Agnus Dei stb.). Ugyanakkor meg kell találni Egri regényeinek a pontos helyét sokoldalú művészi alkotásai között, valamint életműve rendszerében. Nézetem szerint Egri jobb drámaíró, mint prózaíró, és ugyanakkor jobb novellista, mint regényíró. Kritikai munkássága pedig mindenekelőtt dokumentációs tartalmáért bír rendkívüli értékkel számunkra. Az életmű rendszerébe tartozik még szerkesztői, szervezői munkássága is. Az így felvázolt életműben a Festett világ érdekes módon illeszkedik bele Egri regényeinek a sorába: az utolsó felzárkózott az első siker mellé. Kétségtelen ugyanis, hogy az Égő föld mindmáig Egri legjobb regénye maradt. Szerencsésen találkozott ebben a regényben a vérbő történelmi téma és a romantikus stílus. Egri nyelve olyan természetesnek, adekvátnak hat ebben a regényben, mintha nem is a harmincas évek végén íródott volna, hanem mintha csak autentikus krónika lenne. Ugyanez az adekváció jellemző a Festett világra is (bár itt azért akadnak zökkenők, például a színház „túlfűtött erotikájú” jelzőjének a gyakori használata, és ehhez hasonlók). A már említett prológusban Egri nemcsak művészi hitvallását vázolja fel (árulja el), hanem egyben a Festett világ aspirációit is: „Sokszor gondoltam rá, hogy ilyen öntépő, tisztázást kereső vallomás helyett inkább regényt kellene írnom. De hát ehhez egyrészt nincs elég tehetségem, másrészt pedig merőben más a szándékom. Csupán magamról akarok írni, és természetesen arról a világról, amelyben éltem és élek, amely a kenyerem, s talán — ne vedd ezt frázisnak — az életem értelme”. A regény cselekményeit aztán így, ebből a szempontból meséli el Bíró Sándor, a Drámai Színház díszlet- tervezője. A gördülékeny stílus adekvát- ságát aláhúzza a hős polgári származásának pozitív hatása is; anyjának francia és olasz szakos diplomája van, magánszorgalomból megtanult oroszul, apja orvos, közismert ideggyógyász, kiterjedt pacientúrával. A stílus nagyobb zökkenői a gondolkodó hős „működésének” tisztázatlanságából erednek. Bíró kitűnően elevenít fel szakmai vitákat, jól érvel, de magánéletében nincsenek gyötrő