Irodalmi Szemle, 1974

1974/9 - Tolvaj Bertalan: Vojtech Kondrót műfordítói útja

Az utolsó nyolc sort sehol sem találjuk. A költemény záró akkordjaiból ugyanis Kondrót átköltésében éppen a legutolsó, legerőteljesebb, legzengőbb hangok hiányoznak:

Mužný vek, tak príď, zapáľ jak báseň, jak amplióny chcem znieí a zase. Nech sa pretrhnem, do hrdla nech mi slaná krv udrie — neviem byt nemý.

Férfikor, így jöjj, így gyújtsak dalra, pávatorokkal így szóljak napba. Szakadjak meg bár, torkomba bukjon szó helyett sós vér: ne hagyjam jussom. Jussom a szóra, igazra, szépre, gyehennaoltó hús emberségre. Szóljak halálig harcverset, bátrat, jérjikor, így jöjj, vigyázlak, várlak!

Enélkül pedig az egész vers rokkant.

Kárpótlásul kevés az, hogy a Mogorva csillagot tartalmilag és formailag csonkítat- lanul találjuk az antológiában, mert ez csak önmagáért áll helyt. Mégis, jólesik egymás mellett látni a csattanó mindkét nyelven azonos hangulatú sorait:

Az lettem én is, mogorva csillag, testem parancsol írnom, elégnem, víg ösztönökkel nem szaporodtam. Apám, örököd nehéz, de élem.

Pretože sám som pochmúrna hviezda, telo mi káže: píš, spál sa, znivoč, zdus v sebe všetko veselé! Otec, čo ako ťažký, žijem tvoj život.

Az antológiát Veres János két verse zárja: az Üzenet és az Anyám.

Az Üzenetet (Odkaz) Ján Smreknek ajánlotta a költő, akivel, mint írja, nem sikerült találkoznia, mégis ismeri: „húrod hangját mélyen sejtembe szívom.” Az antológiának az az íve, amelynek Bábi Híd a Dunán című verse az első pillére, méltóképpen támaszkodik a Smrekhez forduló Veres-versre mint utolsó pillérre:

Látlak sötét kabátban haladsz a legszebb jény jelé széles szivárványodon

Vidím ťa v čiernych šatách z noci v ústrety svetlu kráčaš po širokom dúhovom moste.

2. Kôň zomrie vtáky sa rozletia

Startnak dicséretes vállalkozás volt a Most cez Dunaj. A Pišút által emlegetett „bizalom hídját” azóta Kondrót tovább építi, a híd (további pilléreit rakta le például azzal, hogy a Slovenské pohľady 1972-es 7. számában újabb hazai költők verseit is tolmácsolta: L. Gály Olgáét, Batta Györgyét, Bárczi Istvánét, Tóth Lászlóét és Mikola Anikóét.

Ez ölit testet abban is, hogy időközben Kondrót előkészít egy szlovák Kassák-kötetet, s ezt 1971-ben a Slovenský spisovateľ meg is jelenteti; címe: Kôň zomrie vtáky sa rozletia (A ló meghal a madarak kirepülnek). Megszületett az első Kondrót-fordításkötet, amely önállóan mutat be egy magyar költőt, szlovákul kötetben először.