Irodalmi Szemle, 1974

1974/1 - FIGYELŐ - Mészáros László: Robbanó boldogság (Dávid Teréz: Időzített boldogság, MADÁCH 1973)

álláspontokat”. Habár igaz, általában véve, a „készen kapott helyzetire való hivatkozás, a műben mégis hamisan cseng. Először is, szatirikusán, szinte tréfaként hat, mintha Nina maga sem gondolná ezt komolyan. Másodszor pedig, ha komolyan átélné ezt a helyzetet, akkor már ki tudna látni belőle. De Nina nem lát ki, sodródik tovább az árral. Ha nem veszi őt el a jelenlegi barátja, akkor majd valaki mással költözik össze... „Ez már így van, mióta a világ világ, ebbe bele kell törődni”. 9. A beletörődéssel elérkeztünk a választás, a döntés problémájához. Nina beletörődése tulajdonképpen lemondás. Tizenhat éves korában még így apellált: „Értsék meg végre, én nem élhetem a maguk életét! Én csak a magam életét élhetem, a mai életet!” Nyolc év után azonban ez a „saját élet”, ez a „mai élet” beleszorult egy sémába. „Sajnos, az emberből lassacskán eltünedeznek a nagy érzések, csak ez marad meg, ami az ideg­rendszerébe szívódott, és ez sajnos, nem mindig felemelő”. Nina már csak arról képes dönteni, hogy a Nyugat-Németországból hozott kiskosztümjét vegye-e fel, vagy pedig az Ausztriából származót? Gyuri képes volt változtatni valamit az elmérgesedett hely­zeten, de döntéséről, vagyis a döntést megelőző motívumharcról nem kapunk hírt a re­gényben. „Gyuri Bécsben lemaradt a csoporttól, és Csirivel együtt Londonba repült”. Ennyi az egész. Ha Gyuri nem az egyik főhős lenne, akkor talán megelégednénk eny- nyivel, de így éppen az hiányzik, ami az ilyen döntő lépést megelőzi. Mint már emlí­tettük, a pszichikai alapozottság hiánya ez. 10. Az első pontban felvázolt megközelítési rendszert szem előtt tartva így összegezhet­nénk az elmondottakat: Dávid Teréz csak közönséges fényforrással világítja be valósá­gunkat és így nem lát keresztül a dolgokon, nem lát be a sötét zugokba, nem tár fel sosem látott mikrovalóságokat. Az ilymódon feltárt valóságot aztán még görbe tükörbe vetíti és így sokszor csúnyább képet kapunk, mint amilyen az eredeti. Ma már való­színűleg kevés olyan műveket írni, amelyek nyitva hagyják a legfontosabb kérdéseket. Világunk nyíltságának ténye, az embernek saját sorsáért való szuverén felelősségének lehetősége egyre jobban behatol a köztudatba. Az olvasó már tudja, hogy magának kell döntenie és a művészettől azt várja, hogy olyan sorsokat tárjon eléje, amelyeken éppen a döntések mechanizmusáról és következményeiről van szó. A tizenhat éves Nina és a tizenkilenc éves Gyuri házassága tényként áll előttünk a regény elején és nem dön­tési helyzetként. Ráadásul a körülmények időzített boldogságot jósolnak s a robbanás törvényszerűen be is következik. A meggondolatlan házasság elidegenedést és szakítást von maga után. Ezt a történetet a kolleganőnk, vagy a szomszédnőnk is elmesélte már néliányszor. A miértekre azonban ők sem tudták a választ. Pedig valakinek tudnia kel­lene, legalább a valószínű okokat. Ha másnak nem, hát a művésznek. Vagy ha nem is tud;a, legalább megsejtései legyenek. 11. Befejezésül még arra szeretnénk rámutatni, hogy szerintünk Dávid Teréz szatirikus látás- és ábrázolásmódja szinte egyedülálló a csehszlovákiai magyar irodalomban. Az rdíszített boldogság színpadi változatáról írt recenziójában Szuchy M. Emil is felemlíti Dávid Teréz verbális humorát és a groteszk iránti hajlamát (Irodalmi Szemle 1973/3). S^enntünk a Kásahegy vonalán kellene megpróbálkozni az előrelépést és műfajilag tiszta szatírát kellene szerzőnknek írnia. Egy társadalmi regényben nehéz a szatíra alkalmazása, mindig fennáll annak a veszélye, hogy nem súlyosítani, hanem könnyíteni fogja a művet. Ha Dávid a finom csipkelődés helyett — mely gyakran funkciótlan is nála — a gúnyt, a csúfolódást tudná önállósítani, minden bizonnyal értékes műveket alkothatna. Nagy lehetősége például az, hogy rendkívüli érzéke van a bonyolult családi viszonyok felvázolásához. Az Ifjúságból elégtelenben és az Időzített boldogságban egy­aránt az olvasó alig igazodik el a családok között. És ha majd Nina is kiköt valaki mel­lett, „akkor Gyurikának is lesz két apukája és két anyukája, három vagy négy nagy­

Next

/
Thumbnails
Contents