Irodalmi Szemle, 1974

1974/8 - FIGYELŐ - Benkő László: Stíluselemzés és irodalomtörténet (Jegyzetek Csanda Sándor Balassi Bálint költészete című könyvéhez)

guknak a nyelvi tényeknek a vallomását! A költő személyére kétszeresen is utaló énnekem, tűlem szavakkal szemben az az (ha az megszabadulna) félreérthetetlenné teszi, hogy a megszabadulás más személyre vonatkozik, nem a költőre. Másrészt a kapcsoló is szerepeltetése alapján ugyanígy egyértelmű, hogy az elvadult és megszabadult egyazon személyre utal. Ez a személy pedig csak az lehet az első verssor tanúsága szerint, akiről Cupido és a költő közt már korábban szó esett, vagyis Júlia. A nyelvi tények tehát Csanda álláspontja — és jó elemzőkészsége — mellett szólnak. (Hozzátehetném, hogy az egész vers Júliáról, a költőnek Júlia iránti szerelméről szól, gondolatai Júlia körül forognak, nyilvánvaló tehát, hogy a vers kezdő alaphangot leütő sorai is csak Júliára érthetők.)

A könyvnek Versmondattani és nyelvhasználati sajátságok című fejezetét ismét verselemzéssel kezdi a szerző. Nem egészen világos előttem ezeknek a verselemzéseknek a funkciója. De az bizonyos, hogy sok elgondolkodtató, a stíluselemzés szempontjából igen lényeges, szubjektíve izgalmas kérdést vet fel bennük a könyv írója.

Az Ö én édes hazám, te jó Magyarország kezdetű vers nyolcadik strófája így hangzik:

Ti is angyalképet mutató szép szüzek Es szemmel öldöklő örvendetes menyek,

Kik hol vesztettetek s hol élesztettetek,

Isten s jó szerelem maradjon veletek!

Az „angyalképet mutató szép szüzek” kifejezéshez Csanda megjegyzése: „petrarkista, udvarló metafora, de a mutató (= mutató — B. L.) kifejezés kissé felhígítja a szóképet az angyalképű (= angyalképű — B. L.) tömörebb és egyértelműbb lett volna.” (88).

Ami a szerkezeti, nyelvi megformálását illeti, Csanda megállapítása kétségkívül helyes. Csakhogy itt nem csupán szerkezeti (szerkesztési] különbségről van szó. Az angyalképű szó szemantikailag is Jelentősen eltér az angyalképet mutató szerkezettől. Közéjük semmiképpen sem lehet egyenlőségjelet tenni. Igaz, hogy a „szép szüzekre” nézve az angyalképet mutató jelző egyáltalán nem hízelgő, de az is igaz, hogy remek oppozícióban áll a következő sor „szemmel öldöklő” Jelzőjével. Másrészt ez a kötekedő, sőt gúnyoló megjelölés nem lehet meglepő annak a költőnek a szájából, aki másutt — Csandától is idézetten — még élesebb negatív vonásokkal illeti a szép szüzeket:

Valaki azt hiszi, hogy nyerjen menyeken és szüzeken Szerelmivel vagy hivséggel, az házat rak sík jegen,

Vagy penig heában hord vizet rostás edéniben '

Avagy hogy verőjént akar fogni bolondul keziben.

Csanda könyvének minden egyes fejezete, különösképpen a versformákkal és rímekkel, versmondattani és nyelvhasználati sajátságokkal, valamint á versszerkezetekkel foglalkozó (és ilyen címeket viselő) részek megannyi bizonyságtételei annak az egyébként nem újkeletű megállapításnak, hogy Balassi Bálint egyike a magyar vers és nyelv legkiválóbb művészeinek. Milyen kár, hogy nyelvhasználatának vizsgálatát

— mint szerzőnk igen helyesen megállatpítja — erősen megnehezíti az a körülmény, hogy költeményeinek csupán öt strófája maradt ránk a költő kézírásában. A többi csak a költő halála után készített másolatokban vagy nyomtatványokban (90).

Ez a körülmény érthetően arra készteti a kutatót, hogy figyelmét elsősorban a szó- használati, illetve szóalkotásai és mondattani sajátságokra irányítsa. Az eredeti kézirat másolói, sőt későbbi kutatói vagy kiadói is tudatosan, vagy önkéntelenül főleg hangtani, alaktani vonatkozásban végezték a szöveg „helyesbítését” vagy „helyre- állítását”. Csak helyesléssel lehet fogadni Csandának azt a példákkal is igazolt megállapítását, hogy hangtani szempontból szinte egyetlen vers szövege sem tekinthető hitelesnek (91—92).

Balassi (s persze minden más költő) költői nyelvének szókincse csak úgy volna teljes egészében áttekinthető, ha rendelkezésünkre állna egy költői nyelvet szétteregető szótári feldolgozás a megfelelő statisztikai adatolással. Valószínűleg ez a hiányérzet késztette a szerzőt arra, hogy egyrészt idézze a rendelkezésre álló néhány