Irodalmi Szemle, 1974

1974/7 - HAGYOMÁNY - Csanda Sándor: Szenei Molnár Albert zsoltárainak szlovák fordításai

val és az Igekötő helyén álló roz- szócskával van képezve (bővítsd meg). Hasonló a magyar becsül és mulat igéből képzett szlovák beeselyuje, mulatuje ige is. A költeményekben bizonyos népies, „parasztos” kifejezések is találhatók, melyeket azonban a tájnyelvet beszélő lakosok bizonyára közhasználatúaknak, megszokottaknak tartottak. Ilyen például a marha, veszett, csecs szó használata olyan sorokban, amelyeknek magyar eredetijéből ez hiányzik. Például: Jak maié dzétze od tzitzka / Chtoré odlútsila matka — Mint midőn az kis gyermeket / Elfogják anyja tejétől (131. zs. 7—8.). Tu rets tslovek hovadni — E beszédet a marha ember (magyarban: esztelen) (92. zs. 21. sor), tú besznosztz — ezt a veszettséget (magyarban: ez dolgot) (137. zs. 28.) A magyar szavak és a magyaros kifejezések száma a szlovák zsoltárokban nem oly mértékű, hogy a fordítókat gyönge szlovák tudással vagy magyarosító szándékkal lehetne vádolni — nemcsak szuverén módon használják a szlovák nyelvet, hanem azt eredeti kifejezésekkel, költői fantáziáról tanúskodó szóképekkel gazdagítják is.

Összegezésül megállapíthatjuk, hogy a szlovák fordítók beleélték magukat Szenei Molnár zsoltárainak érzelemvilágába, s azokat ihletett módon, költői tehetséggel tolmácsolják. Az eredeti szöveget szabadon, de tartalmi és formai hűséggel fordítják, s változtatásaik többsége a mondanivalót nyomatékosító, fokozó jellegű. Az énekeskönyv egyedülálló, máig sem eléggé becsült kincse a szlovák irodalomtörténetnek, mert mintegy 20.000 verssort tartalmaz abból a korból, amelyből még szlovák versek vagy nyomtatványok egyáltalán nem maradtak fenn. Szenei verseinek fordítása tehát egyúttal az első jelentős szlovák nyelvű költői alkotás.

1 Énekeskönyve előszavában Komenský megemlékezik Szenei magyar zsoltárairól is: „Fran- couzské obnovené cirkve ne tak nových písní hledély, jako starého pokladu žalmú Dávidových; kteréž pod nové melódie uvedše, pekným rytmem ozdobili Theodorus Béza a Clé- ment Marott. Kteréž melódie když se jlným národüm líbill, pfevedli je do vlaského jazyka jan Deodatus, do anglického Thomas Sternhold, do hollandského Petrus Datenus, a Filip Marni, do nemeckého Ambrosius Lobwasser, do českého náš k. Jiŕík Strýc, consenior; do poľského k. Matej Ribínský, senior; do uherského Albertus Molnár.“ (Jan Amos Komenský: Duchovní písne. Praha 1952. 53.)

2 Liszkay zsoltárkiadásának ma már egyetlen fennmaradt példányáról sincs tudomásunk. Az újabb szerzők régebbi tanulmányokból tudnak róla, s részletesebbben idézget belőle Császár Pál a harmadik kiadás előszavában. Szerinte talán csak egyetlen példány van belőle a pataki könyvtárban; de 1974-ben Liszkay könyvének nyomát sem találtam Sárospatakon.

3 A 139. zsoltárnak a bibliafordításokban Is homályos szövegét újabban az ugariti nyelv emlékek segítségével így érelmezik: „Lelkem minden zugát tudod te rég, egy csontom sincs rejtve előtted, mióta megalkottak a Titkok helyén, színesre mintáztak az Alvilág ölén.“ A költemény az ókori közép-kelet egyik mitológiai témájára emlékeztet, amely szerint az ember a születése előtt az alvilágban él. Az Isten előretudásának témája kelti fel a zsoltárokban a mitológiai kép emlékét. (Farkasfalvi Dénes: Oj zsoltárfordítás. Vigilia 1974. 298.)

A Szenei Molnár Albert emlékünnepségeket — születésének 400. évfordulója alkalmából — társadalmi szervezeteink október havában rendezik meg Szencen. Ez alkalomból az októberi számunkban ismételten visszatérünk a nagy magyar reneszánsz költőre és lordítóra, s korának és emlékének szenteljük következő számunk HAGYOMÁNY-rovatát.