Irodalmi Szemle, 1974
1974/7 - HAGYOMÁNY - Párkány Antal: Szenc múltjából
azonnal el kell távolítani a kollégiumból.. . Burian Lászlót, Zallár Pált, Kondé Pétert, Magyarossy Antalt meg kell fenyíteni.. .”24 Tengerdy Ferenc, a „borlázadás” vezére nem várta meg a hivatalos kizárást, önként távozott a kollégiumból. „A rektor július 22-i jelentéséhez csatoltan megmaradt Tengerdy búcsúlevele, amelyet a kollégiumból nesztelenül távozó diák július 20-án hajnalban a rektor ámbitusára dobott.”25 A távozni kényszerült diák búcsúszavait olvasva azt érezzük, hogy Tengerdy Ferenc nem lehetett rosszindulatú. Talán csak túlságosan önérzetes, a társadalmi szokásokkal nem nagyon törődő, kedélyes fiú volt, aki a megbánásról és mély tiszteletről tanúskodó bocsánatkérésével — elkövetett hibái ellenére is — rokonszenvessé lesz. A diáklevél, kuriozitása miatt, szószerinti idézést érdemel: Szerencsés jó regveit kívánok Tisztölendő Atyaságodnak. Mindenek fölött tisztőlt s Nékem érdemem fölött való Tisztelendő Páter Rector Atyám uram! Sűrű könyv hullajtásim között igaz lélek ismerettel irott keserves bőtüim igy foglalom érdemtelen rendeimben ámbár az előttünk lévő engemet a gyalázattal rettentő ítélet Desperationak jelével arra hozott is, hogy ezen Főlséges Koronás Királyné Asszonyunk MÁRIA THERESIA által Szentz Városában helyeztetett fundatiojábul el mennyek. Azért is tartozó kötelességem ösztönébül halaadatlan nem akarván lenni, mivel Fölséges Asszonyunk kegyelmébül eddig az ideig ételével, italával, s ruhazoty- tyával más a féle Beneficiumival kegyelmessen megtartani méltoztatott Kérem az én Istenemet hosszú és szerencsés ez földön való Regnálásáért mind enapi imádságimban éltem fottaig meg emlékezni nem szűnöm, és csókolom Szentséges Kezeit Lábait méltatlan ajakimmal az eő kegyelmességéért. Közvetkezendőképpen búcsúzom Tisztelendő Atyaságodtul Pater Vice Rectortul és a többi érdemes Professoraimtul Csókolom kezeket, hogy érettem számtolonszor magukat farasztottak mindenféle állapotomban, és az Űr Isten áldgya meg eöket tisztelendő Atyaságoddal eddgyütt, és mindenekrül bo csánatot kérek. Mellyek után midőn állandó egésséget megszomorodott alázatos Szűrnél kívánnék egyetemben csókolván kezeit, magamat szüntén tapasztalt kegyelmében ajalván meg élek mind végig maradok Feő Tisztelendő Atyaságodnak raptim die 20-a Julii 1767 alázatos szomorú szivü szolgája Tengerdy Ferencz mp. P. S. Tisztölendő Atyám Ur azt ne gondolja, hogy azért mentem el, mivel tisztőlendő Atyaságodtul Corifeusnak adattam föl, mind Istenért el szenvettem volna, de a nagy gya- lázotnak meg történhetőségeért allottam ki az utbul, mert soha sem történt rajtam a mellyet a Krisztusnak ítélő Széke azon a rettentő napon meg fogja bizonittani, és pediglen tisztőlendő Atyaságod ha még tekintvén Istent segétteni akar rajtam könyör- gök a Recommendatiomért, hogy miképpen eddig az. üdéig viseltem magamat, ha lenne is valami belüle nékem kezemhez nem győhet, hanem az Főlséges Consiliumnál lévő Testvéremnek lehetne dirigálni s adtul már akarhol leszek levél által megnyer24 Uo. 30. 1. 25 Uo. 32—34. 1.
