Irodalmi Szemle, 1974
1974/6 - JEGYZET - Tóth István: Van-e Janus Pannoniusnak hiteles arcképe
A Szlovákia fővárosát látogató turisták nem mulasztják el, hogy fölkeressék a műemlékszámba menő palotát, melyben a drága faliszőnyegeken kívül számos értékes kép, bútor és csillár látható, egy letűnt, fényűző világ légkörét varázsolva a tágas termek látogatói elé. Vörösmarty Géza van-e Janus Pannoniusnak hiteles arcképe Ötszáznegyven évvel ezelőtt született a magyar és az európai poézisnak mindmáig egyik legtehetségesebb, még ma is hatni tudó egyénisége: Janus Pannonius. Régebben családi nevét Czezmiczei-nek mondták, de tudományosan elfogadott megállapításunk szerint szülőfaluja utáni családneve helyesen: Kesinczei János. A nagy humanista (költő atyja egyszerű ácsmester volt, édesanyja, Vitéz Borbála testvére az Ung megyei Szerednye községből származó (Heltai Gáspár által „tót“-nak mondott) Vitéz Jánosnak, a későbbi esztergomi érseknek. A tehetséges fiatalt nagybátyja veszi pártfogásba, és küldi el Itáliába tanulni. A középfokú ismereteket a ferrarai Guarino mesternél sajátította el, majd négy éven át tanult Paduában, ahol 1458-ban megszerezte a kánonjogi doktori címet. Itt ismerkedett meg, s (kötött életre szóló barátságot Galeotto Marzióval. Mindkettejüket lefestette az akkor Paduában tarózkodó, ismert itáliai festő: Andrea Mantegna. Az 1455- ben készült, minden bizonnyal élethű festményért Janus Pannonius remek dicsőítő ódát zengett Mantegnához. A vers ránk maradt, a festmény sajnos elveszett. Mivel Janus Pannonius verssorai nem tartalmaznak önmagára vonatkozó adatokat, így sem hiteles portré, sem e versből leszűrhető külső leírás nem maradt reánk. Az elmúlt két évben Budapesten, Pécsett és Székesfehérváron tartott reneszánsz kiállításokon mégis szerepel egy reprodukció, amely a költőt korabeli olasz díszruhában, kissé elfordult fejjel, hosszú fekete hajjal, eléggé kimeredő szemmel ábrázolja. Hogy éppen ez a festményreprodukció lopakodott be az újabb irodalomtörténeti művekbe, sőt a nemsokára megjelenő Janus Pannonius tanulmánykötet élére is, oka a következő: Vitéz János gazdag könyvtárának egyik érdekes darabja a jelenleg a Bécsi Nemzett Könyvtárban levő Plautus komédia című kódex. Ennek címlapján két miniatúra szerepel. Az egyik egy idős főpapot ábrázol, talán Vitéz Jánost, a másik egy hosszúhajú ifjút, minden valószínűség szerint az érsek unokaöccsét. De melyik unokaöccsét? Vitéz
