Irodalmi Szemle, 1974
1974/6 - Solovič, Ján: Meridián (Befejező rész)
3. jelenet Az előbbiek és Dr. Hajnos Hajnos: (Évához még az előszobában). Ä, nem. Az ki van zárva. Nem hiszem. Tamás: Mit? Hajnos: Hogy nem vették volna fel az orvosira. Éva: Ki mondta ezt magának? Hajnos: A lányom, de arra gondoltam, hogy csak ugrat. Tetszik tudni, ez szokásuk, a lányaimnak, de amikor ma reggel az önök fia is megerősítette, a másik ... Tamás: Ilja? Éva: Maga beszélt Iljával? Hajnos: Csak a felvonóban. Évpa: Állítólag helyszűke miatt. Hajnos: Ugyan, kérem! Tamás: Megírja a fellebbezést. * Hajnos: Természetesen, de azonkívül... Tamás: Azonkívül mit? ... Éva: Istenem, Tamás. Tamás: Megmondta itt jó világosan. Semmiféle protekcióra nincs szüksége. Hajnos: Érthető. Gyerek. Éva: Ugyanezt mondom. Doktor úr, maga mit ajánlana? Hajnos: Csak nem haggyák azt a gyereket szenvedni, és nem komplikálják az életét, rögtön az elején? Éva: Én is ezt vallom. Hajnos: Ha kell, vannak barátaim a karon. Tamás: Nélkülük... Meggyőződésed, hogy a barátaid nélkül nem fog sikerülni? Hajnos: Sikerülhet is meg nem is. Nem minden kockázat jár haszonnal. Én megértelek. A te helyzetedben nehezebb, ha a saját gyereked ügyében kell interveniálnod, mint ha a másokéban kellene. Az ilyesmit valóban visszataszítónak érezheted. Maradj csak kívül az egészen. Majd én magamra vállalom. Sőt, ő sem fog megtudni semmit. Éva: Istenem, doktor úr, maga hajlandó lenne ... Tamás: Egy pillanat. Hajnos: Na? Tamás: Minek a fejében? Hajnos: Hogyhogy? Tamás: Ezt az egészet csak úgy magadra vállalod? Hajnos: Nem értelek. Tamás: Ellenszolgáltatás nélkül? Hajnos: Ugyan, kérlek ... Tamás: Azt a paragrafust úgysem . . . Hajnos: Felejtsd el. Mintha nem is említettem volna. Nekem teljesen elég, ha a kedves feleséged... Éva: Én? Hajnos: Pár szót ejt róla Róza előtt. Ugyanis a bátyja üzent nekem, hogy fölkereshetem. Éva: Perszehogy, nagyon szívesen. Hajnos: Ha a közeljövőben egy csöpp ideje lesz, elmegyünk hozzá együtt. Éva: Természetesen. Akár holnap délután is. Szabadnaposak leszünk. Hajnos: Kitűnő. Akkor Ilja felől nyugodtan alhatnak. Tamás: Ki felől? Hajnos: Nem Iljának hívják az idősebbiket? Éva: Iljának. Hajnos: Én voltaképpen az ő dolgában jöttem. Említette, hol szorít a cipő. Éva: Mikor? Tamás: A felvonóban?
