Irodalmi Szemle, 1974
1974/6 - Solovič, Ján: Meridián (Befejező rész)
Éva: A kicsi máris konzerven él? Istenem, miféle anya az? Ilja: Manapság .. . Éva: Divat? Ilja: Előírás. Éva: Mit vegyek föl? Ilja: Ugyan, mama, csak nincs lámpalázad? Éva: Csodálkoznál, ha volna? Ettől az egésztől. Hj a: Na, én kiesek. Éva: (becsukja fia mögött az ajtót, az ablakhoz megy és nézi a lakótelepet. A vasárnapi csöndben csattan a felvonó ajtaja, Éva bekapcsolja a rádiót és a csupa-fény reggel csöndjébe konrasztosan belejajdul Schubert 8. szimfóniája. A zene mintha segítene leküzdeni a pattanásig nőtt feszültséget, Éva céltalanul járkálni kezd, mintha nem tudná, mihez fogjon, mit csináljon. A szimfónia diszkréten a darab befejezéséig hallható. Kint ismét a felvonó búgását halljuk. Éva fölfigyel, az ajtóhoz megy, és szembetalálja magát Tamással.) 2. jelenet Éva és Tamás Éva: Istenem, Tamás, hol maradtál el ilyen sokáig? (Az éjszakai szolgálatban elfáradt, leteszi a táskáját és az ellenzős sapkát.) Mintha nem tudnád. Hol szoktam én éjszakánként csavarogni? Éva: Legalább telefonálhattál volna. Tamás: Este már indultam hazafelé. Egyszercsak befut egy egész szerelvény. Anyag az építkezéshez. A vagonokat meg szét kellett tolni, de a tolatok sehol. Betegek. Várjunk reggelig? Éva: Te, persze, nem nyugszol. Tamás: Gondoltam, vasárnap kialszom magamat. Éva: Istenem, ő aludni akar. Tamás: Na és? Az ifjúság biztosan kivonul a strandra. (Körülnéz.) Vagy már ki is vonult? Éva: Nem is tudom. Tamás: (a rádióra néz). Hát te miféle muzsikát hallgatsz? Éva: Én? Tamás: A mieink játsszák ezt a szomorút vasárnap reggel? Éva: Nem tudom, kik ... Este a fiúk átkapcsolták. Tamás: Egyik hullámhosszról a másikra. A tévében nem volt semmi? Éva: Nem néztük. Tamás: Tegnap állítólag filmeztek is. Éva: Hol? Tamás: Nálunk, az építkezésen. Éva: Hát mégis? Tamás: Nem tudom. Nem sikerült megállapítani, hogy ezzel segíteni akarnak-e, vagy leírni. Igaz is, hol vannak a fiúk? Éva: Iljával nem találkoztál? Tamás: Nem. Éva: Elmentek. Tamás: Hová? Éva: Hát, hogy is mondjam .. . Tamás: Vasárnap tovább szoktak aludni... Éva: Ma, ma nem. Tamás: Műsorváltozás? Éva: Igen, sőt, úgy érzem, nagyon is. Tamás: Ugyan? Éva: Tamás, kérlek ... Tamás: Látom. Éva: Mit látsz?
