Irodalmi Szemle, 1974

1974/4 - FIGYELŐ - Garaj Lajos: Zdeněk Pluhař új regénye

béri kapcsolatoknak egymásba olvadó vagy szerteágazó bonyolult valósága.

Regényednek nagy része Csehország területén kívül, külföldi környezetben játszódik. Pluhar rendkívül vonzódik a különleges társadalmi és történelmi helyzetek iránt, melyek nagy lehetőséget nyújtanak nyíltabban kitárulkozó emberi tulajdonságok ábrázolására. Az író gazdag fantáziája a legnagyobb mértékben ki is használja ezeket a lehetőségeket.

Regényeiből, gazdag, színes világ bontakozik ki. Érdeklődése kiterjed a társadalom csaknem valamennyi rétegére, az értelmiségiektől a munkásokig. írás- művészetének legjellemzőbb vonása, tulajdonsága talán az, hogy hőseinek konfliktusait az elképzelt és a valóságos élet közti összeütközésekből következnek. Ennek a disszonanciának külső és belső okait nemcsak emberi, erkölcsi vonatkozásban ábrázolja, hanem igyekszik felfedni szélesebb összefüggéseit, mélyebb társadalmi és politikai gyökereit is. A negatív figurák mellett, melyek általában a társadalmi hanyatlást, bomlást képviselik, szinte minden regényében szerepelnek az ellenkező társadalmi pólust megszemélyesítő pozitív hősök (mint pl. az öreg Perna és fia Pavel a Sklenená dáma c. regényében), akik a társadalom kritikus helyzeteiben ösztönösen megérzik vagy tudatosan felismerik, hol a helyük, és becsületes erkölcsi és emberi magatartásuk, hazafias érzelmük a cseh nép igazságos ügye mellé állítja őket. Pluhar írásművészetét — bárhol, bármilyen időben vagy társadalmi környezetben játszódjék is a műve — mélyen áthatja a cseh nép iránti szeretet, a hazafias pátosz, a cseh ember teremtő erejébe vetett hit és bizakodás.

Mindaz, amit Pluhar írásművészetével kapcsolatban általában elmondottunk, vonatkozik a Sklenená dáma c. regényére is (Československý spisovatel, Praha, 1973, 400 l.J. Cselekménye a szu- déta-vidék határ menti övezetében fekvő kisváros környezetében játszódik le, 1838-ban a német megszállást közvetlenül megelőző időszakban. Pluhar színes képékben eleveníti meg a München előtti Köztársaság nyomasztó atmoszféráját. A regény főhőse, a kisváros papírgyárosának fia, Kurt Werner. Kürtőt egy Németországi útja alkalmából detektívre- gényekbe is beillő fogással beszervezi a

fasiszta párt kémhálózata. (Egy női holttestet csempésznek szállodai szobájába, s a gyilkossággal őt vádolják). Ettől a pillanattól kezdve egészen a regény befejező jelenetéig gyorsan követik egymást az események. Kurt a kisváros fasiszta pártszervezetének élére áll, s félre lökve az emberi együttélés szabályait, szinte korlátlanul gyakorolja hatalmát. Közvetlen környezetét is eszméinek elfogadására kényszeríti. Apja üzemét a birodalmi német közigazgatás politikai és gazdasági érdekeihez igazítja, elbocsátja a cseh munkásokat, hajtóvadászia- tot indít a kommunisták ellen stb.

Pluhar regénye nagyszerűen érzékelteti a kor légkörének megváltozását, az általános közérzet elborulását. Az önkény eluralkodása teljesen felborítja a társadalmi rendet. A társadalom megoszlik, az emberek elvesztik biztonságukat, a sorsok összekuszálódnak. Petr Formann személyében megjelenik az ellenállást szító kommunista alakja. A társadalmi feszültséget fokozza a cseh rendőrség és katonaság jelenléte, amely a zárt határ menti területen a cseh munkásság segítségével katonai erődítményéket épít.

A cselekményben, melyet Pluhaf mesterien irányít, igen fontos szerepet játszik az üveghölgy, egy női arcot ábrázoló nyakék, amely Wernerék ereklyekészletéből származik. Szerepeltetésének szimbolikus értelme is van. Kézről- kézre járva (előbb Pavel Perna leánytestvére, Liza kapja ajándékba Kurt nagybátyjától, majd elajándékozza későbbi szerelmesének, a náluk bujkáló Petr Form annak stb.), fényt derít tulajdonosainak, a regény középponti szereplőinek érzelmi világára, s politikai magatartására. A nyakék segítségével ismeri fel Kurt is az egyes szereplők közti összefüggéseket. A regény testvérgyilkossággal végződik. Kürtőt, aki embereivel Petr Formann elfogatására készül, öccse, Hans öli meg.

A mű középpontjában — Pluhar más regényeihez hasonlóan — két ellentétes, egymással összeegyeztethetetlen Világ moráljának összeütközése áll. Pluhaf a München előtti Köztársaság utolsó éveinek társadalmi valóságát kettős megvilágításban ábrázolja. Ügy irányítja az eseményeket, hogy minél teljesebb képet nyújtson a kor társadalmi életéről. Az ellentétes társadalmi erőket képvi