Irodalmi Szemle, 1974

1974/4 - FIGYELŐ - Garaj Lajos: Andrej Chudoba: Zbohom Cyrano

selő két főhős (Kurt és Petr Formann) körül gazdagon, s lélektanilag is fino­man árnyalt epiződfigurák egész sora helyezkedik el; általuk az események több szempontból világítódnak meg, s a kapitalista morálnak és a fasiszta bes- tialitásna'k lényege hangsúlyozottan mu­tatkozik meg. Kurt magatartása a rontó hatalomhoz szegődő embertípus sorsát példázza, aki a kényserítő körülmények szorítását elfogadva nem tud kitömi a hatalmi gépezet béklyóiból, s az erő­szak őt is menthetetlenül elpusztítja. Petr Formann rokonszenves, megnyerő egyénisége a pozitív embert és társa­dalmi értékek erkölcsi fölényét testesíti meg, az önfeláldozásig menő ember és munkaszeretet erejének semmivel sem pótolható legyőzhetetlenségét. Pluhar regénye nem detektívregény, nem kalandregény, hanem szociális kér­déseket érintő társadalmi regény. Ez a megállapítás annak ellenére is érvé­nyes, hogy az író az említett regénytí­pusok kifejezőeszközeivel is bőségesen él. Irásművészetének vonzóereje, érde­kessége nemcsak a felfokozott, egy­másra halmozott művészi kifejező esz­közök alkalmazásában keresendő, ha­nem sajátos világlátásának lényegéből, a valóság művészi megformálásának mód­jából ered. Ebből az elsődlegesnek te­kinthető tulajdonságából adódik regé­nyeinek népszerűsége, olvasmányossága, és széles olvasótáborának fokozott ér­deklődése újabb és újabb vállalkozásai iránt. Garaj Lajos Andrej Chudoba: Zbohom Cyrano Andrej Chudoba ahhoz a fiatal szlo­vák írónemzedékhez tartozik, amely az 50-es évek végén, illetve a 60-as évek elején tűnt fel az irodalomban. Írói pá­lyafutását, sok más nemzedéktársától eltérően, versírással kezdte; 1958-ban verskötettel lépett be az irodalomba. Költői pályafutása ezzel egyelőre be is fejeződött. Tehetsége, epikus hajlamai inkább a próza felé vonzották. Az el­múlt évtized alatt — beleértve a Zbo­hom, Cyrano, című könyvecskéjét (Slo­venský spisovateľ, 1973. öt novel- láskötete látott napvilágot. 1964-ben A szivárványok kútja címmel két hosszabb elbeszélése magyar fordításban is meg­jelent. Ma már a kiforrott, egyéni han­got és színt képviselő írói egyéniségek közé tartozik. Legújabb kötete akárcsak egész eddigi munkássága a modern szlovák próza lí­rai vonulatához kapcsolódik. Ennek a lírai, sokszor balladái sodrású prózának — mint már erre a szlovák kritika több­ször rámutatott — egyik legjellemzőbb vonása az emberközelség, emberközpon­túság. De míg az idősebb nemzedék az egyéni sorsok alakulását szélesebb nem­zeti társadalmi összefüggésekben, vi­szonylatokban ábrázolta, addig a fiatal generáció szinte kizárólagosan az egyén belső világára koncentrál, az ember lel­ki- és érzelmi világát járja körül szen­vedélyes kedvvel, végtelennek tűnő oda­adással és művészi precizitással. Éppen ezért a fiatal nemzedék, s köztük ter­mészetesen Chudoba is, nem kezd nagy vállalkozásokba, nem épít terjedelmes kompozíciókat. Modern kifejező eszközö­ket használ, s írásaiban nagy szerepet játszik a finom lelki rezdüléseket kö­rültapogató sejtetés. A kötet szerelmi tematikájú írásaiból szinte feltartózhatatlanul árad a líraiság, a szerelmi beteljesülés és emberi tiszta­ság iránti fogékonyság, az emberi kap­csolatok harmóniája után való sóvár­gás. Hősei egytől-egyig az igazságot és a boldogságot keresik, s elsősorban ön­magukban harcolnak önmagukért. Igaz­ságszerető, tiszta szenvedélyeik miatt csaknem mindig megsebződnek, és sok­szor önmagukat, rossz hajlamaikat kell legyőzniük, hogy emberi méltóságukat, értékeiket megőrizzék. Chudoba írásai­ban a szerelem nem szerepel harci esz­közként, külső társadalmi erőként, mint azt például a magyar irodalomban oly sokszor tapasztalhatjuk. Nála inkább csak emberformáló, az emberi viszony- atokat, elsősorban a férfi és a nő vi­szonyát, közelségét vagy elidegenűlését, sokféle árnyalatban átvilágító tényező­ként jelenik meg. A címadó novellában a kamaszkor szerelmi vágyódása, A tán­cosnőben az egykori falusi szépség sivár házassága, Az apában a gyilkossággal végződő szerelmi szenvedély elragadó ábrázolása nyer kifejezést. Ebből a sok­féleségből, az emberi sorsok viszonyla­

Next

/
Thumbnails
Contents