Irodalmi Szemle, 1974
1974/1 - Kováč, Dušan: Versek (Tóth László fordításai)
Hollý Soňa arcképe (olaj) 1946 VII Ki folytatná azután is ha elcsitul a szél a zsenge vetésekben? Mivel küzdeni a nyugalom ellen? Mivel győzni? A koponya mozsarában Apró-aprócska madarak csipegetik Az eljövendők mágiáit Az égbolton álldogálnak Követsz-e pillantásoddal te az örökkévalóságba távolodott? Te a minden pillanatban visszatérő? Holnap rózsák vöröslenek nekünk a madarak is Ma csak csetlő-botlő lábaink és az utak magjai Űrök különválás vagyok Félek hogy egyetlen szempillantással eltéphetlek az ajkaimtól Vérmezőkön várnak rám madaraim Sohasem tudod meg hogy reménytelenül ereszkedtem le a föltámadásig Fehér testükkel kemény fejszéikkel már várnak rám az asszonyok örökkön egyedül mosolygok Idegen testek kénye-kedvének kiszolgáltatottan Tóth László fordításai
