Irodalmi Szemle, 1974

1974/3 - Fogarassy László: Radnai Béla élete és munkássága

többször volt tanulmányúton. Szülővárosába, Pozsonyba, szinte minden évben ellátogatott. Utoljára 1917-ben kereste föl itteni ismerőseit.

Radnai Béla kétszer házasodott meg. Első felesége 1909-ben héthónapos házasság után meghalt, aminek következtében a művész súlyos lelki depresszióba esett. Miután átesett a kritikus időszakon és alkotó kedve visszatért, 1911-ben újra családalapításra szánta magát. Második házasságából három gyermeke született: dr. Radnai Loránd építészmérnök, dr. Radnai Béla főorvos és dr. Jónásné Radnai Erzsébet, okleveles tanítónő, akik Budapesten élnek.

Az első világháború kitörése után a szoborrendelések száma csökkent, majd teljesen elmaradt. A fokozódó drágaság mellett, amely a háború vége után, de főleg az ellenforradalmi korszakban inflációba torkollott — úgyszólván csak a főiskolai tanári fizetéséből tartotta el a családját. Rendeltek nála néhány síremléket és mellszobrot s amellett a budapesti piarista rendház és kápolna építése juttatott Radnainak munkaalkalmat. A kápolnába Maria Immaculata-szobrot, a főoltárra két térdelő angyalt és a váci utcai átjáró fölé a piarista rend alapítójának szobrát készítette el. A háború utáni időszakban kisplasztikái munkákat és emlékplaketteket is készített. Erzsébet királyné szobrát már nem sikerült megalkotnia.

1923. november 21-én, 50 éves korában halt meg tüdőgyulladásban. A Farkasréti-temetőben helyezték végső nyugalomra. Alkotásainak egy része a budapesti Nemzeti Galériában van kiállítva, vagy elraktározva. Petőfi-szobrának helyreállítása mintegy harminchárom évig váratott magára.

A Petőfi szobor lebontását a városi tanács rendelte el, annak a hatására, hogy 1921. október 26-án a balul sikerült Károly király puccs visszhangjaként megkezdték a Fad- rusz-féle Mária Terézia szobor lerombolását. A Šrobár-féle iratgyűjteményből tudjuk, hogy a kezdeményezés nem Dušek Viktor polgármestertől indult, maga a polgármester igen fel volt háborodva a rombolás miatt és a Petőfi szobor eltávolítását azért is támogatta, nehogy azt is hasonló sors érje. A lebontást szakemberek végezték és a szétszedett szobrot a Grassalkovich-palota (ma Úttörők Háza) garázsában, faburkolat alatt helyezték el. Itt maradt 1928 június végéig, amikor is a Marhavásár-téren egy istállóban raktározták el. 1931. szeptember 21-én a baloldali sarlós mozgalomban résztvevő magyar egyetemi hallgatók fölkeresték a városi istállót, feltörték a ládákat és a szobor főalakjára koszorút helyeztek el. A harmincas években híre érkezett annak, hogy Sopron városa meg akarja vásárolni a szobrot. Miután 1936-ban a Petőfi szobor helyén Hviez- doslavét, Petőfi nagy tisztelőjét állították fel, szó volt arról, hogy a Petőfi szobrot is újra felállítják. Már a helye is ki volt jelölve a Jakab városbíró téren, de még sokáig kellett várni, amíg Petőfi szobrát újból fölállították: 1955-ben, amikor rábukkantak egy elhagyott városszéli telep raktárában, a városi nemzeti bizottság úgy határozott, hogy a dunántúli oldalon levő ligetben (ma Janko Kráľ parkja) állítja fel azon a helyen, ahol 1938 októberéig Miroslav Tyrš mellszobra állott. Ez a következő évben meg is történt. Mostani helyét ugyanebben a parkban a hatvanas évek elején jelölték ki.

Habár Petőfi-szobrának helyreállítását Radnai Béla már nem érhette meg, gyermekei elégtétellel nyugtázzák, hogy alkotása annyi viharos történelmi fordulat ellenére is épen maradt. Születésének századik és halálának ötvenedik évfordulójának alkalmával, 1973. november 23-án a Csemadok pozsonyi helyi szervezete, a városi galéria és a konzervatórium közös rendezésében Radnai emlékest volt a pozsonyi primáspalota tükörtermében; ugyanott, ahol közel hét évtizeddel azelőtt a szoborpályázaton résztvevők modelljeit kiállították. Ez alkalommal Pátzay Pál budapesti szobrászművész, Radnai legjobb tanítványainak egyike tartott ünnepi beszédet, amelyet a városi galéria egyik vezető beosztású munkatársnője szlovákul is tolmácsolt. A konzervatórium növendékei Mozart, Popper, van Goens, Kodály, Bartók és Juraj Hatrik darabokkal léptek fel, B. Seereiner Erzsébet pedig Lenau német szövegére Schpmann-dalokat énekelt.

A közönség körében kellő visszhangja volt a másnap, november 24-én megnyitott és 28-ig tartó Radnai emlékkiállításnak, amelyet a művész fia, dr. Radnai Lóránd nyitott meg a Csemadok városi bizottsága üléstermében. A kiállított dokumentumok bizonyították, hogy Pozsony méltán lehet büszke Radnai Bélára és életművére.

267