Irodalmi Szemle, 1974

1974/3 - Csanda Sándor: Balassi Bálint és a horvát petrarkisták költészete

... Édesebb vagy, mint a répa és jobb, mint a káposzta, úgy mennék érted a világ végére, mint a csiga; olvadok mindenkor, mint az öntött gyertya, pórázon vezetsz, mintha kutya volnék.18

Szív

A testrészek közül a dalmát petrarkisták verseiben, mint általában a szerelmi költészetben, a szív szerepel leggyakrabban metaforikus helyzetben vagy megszemélyesítésként. Cupidót ritkán emlegetik, a szerelmet okozó nyilat szerintük a hölgy (szemei, tekintete) küldi az udvarló szívébe, akit kínoz ugyan a nyílvessző ütötte seb, s halálát kívánja, de előfordul, hogy a szerelmes a szenvedést szívesen elviseli. Mint Balassinál, a horvát reneszánsz költészetben ugyanúgy megjelenik az a platonista magyarázkodás, hogy a szerelmes szíve átköltözik szerelméhez, mert ott érzi jól magát.

... Ha lehetséges, a szemek titkolják a fájdalmas szívbe rejtett sebet, de a szív nem tartja magában a bánatot, hanem kivetíti a szemekre és az arcra.. ,19 ...sa sebesült szív halálát kívánja .. ,20

... Másként szívem kiköltözik a mellemből, mert gyűlöli szállását, s ahhoz kívánkozik, kinek vidám tekintetéért halálra menne, már van, aki azt kívánja, hogy szíve elmenjen .. .21

... Elmegy a napocskám, elmegy a szépségem, elmegy a szivecském az én életemből .. .22

... Nevedet beírtam az én szívembe .. .23

... Ö kőszívű, márványtermészetű, számtalan hamisság, ó farkasszeretet.. ,24 . . . Kedves lantom, arra kérlek, hogy zengj egy kicsit hölgyemnek, hátha te nálam szerencsésebb leszel, s megnyered az ő szomorú szívét.. ,25 ... De a bánat és a baj fájó szívedet úgy elszomorítja .. ,26

... Nem hallani énekedet, hogy csöndesen szólna az én szívemhez, mely bánattól és fájdalomtól ég .. 27

... Napnál is szebb hölgyem, isten veled, szívem nálad marad, lelkem velem jön, szépséges úrnőm, mentsd meg szívem, mert meghal.. ,28

... Ügy átjárja az öröm szívemet, mikor téged látnak szemeim, napocskám, hogy minden gyötrelmet, mely valaha is ér, ezen örömért elfelejti szívem.. ,29

... Annak ellenére, hogy nagyszámú értéked van, csak azt kívánom, a szívedet add

nekem; az én szívem nem akar meghajolni.. ,30

... Kedves és drága vagy nekem, hölgyem, mint szemem világa, erőm és szívem.. ,31 ... Ö nem hal meg az én szívemben, hanem egyre inkább szétterjed benne.. ,32

... Nagyobb ajándék illet téged, s a szerelem és hűség, melyet szívem visz hozzád,

mindent kielégít.. ,33

...Kelj fel, Hajnalcsillag (Hajnalka), tekints rám, hisz életem és szívem miattad hervad el.. ,34

Amint ezt a példákból látjuk, a horvát reneszánsz költői a szívet többféleképpen nevezték: srce, srdačce, sardašce, sarcé, sarőce.

Testrészek, tulajdonságok

A versek tanúsága szerint, a szíven kívül a dalmát udvarlók a hölgy szemét, haját, tekintetét, kezét, nyakát, vállát dicsérték, s jellemző, hogy lábait (s általában: derekán aluli testrészeit) meg sem említik. Délszláv nyelvi sajátság, hogy a szárny kifejezés átvitt értelemben a nő ölét is jelentheti, mellét pedig metaforikusán almának nevezték. A hölgy beszédének magasztalására az „édes”, hajára pedig az „arany” szinesztéziát használják, éppúgy, mint Balassi, de míg a magyar költő le sem írta a cukor szót, a dalmát poéták a fokozottan édesre a „cukorral kevert méz” kifejezést alkalmazták.

... íme te pórázon tartasz engem, szőke hajaddal megkötözve .. .35

... Mikor legelőször láttam arany hajadat s szemedet, hölgyem, mely a szívet elragadja .. .36

... De te nem tudod, a hajad aranyként fénylik, s a szív elviszi róla mindenkinek a szerelem gyötrelmeit.. ,37 ... Igen fehér arcodat és aranyként ragyogó hajadat is megénekelni, tündérem .. ,38

246