Irodalmi Szemle, 1974

1974/2 - HAGYOMÁNY - Zsigmondi Endre beszéde Szekeres György temetésén (a rákoskeresztúri temetőben 1973. VII. hó 2-án)

tikai rovatát vezesd. Rovatvezető? Hiszen az 5 belső munkatárs, szerkesztő í^ta és szerkesztette a 6—8 oldalas napilapot reggel 8-tól este 11-ig, majd csaknem hajnalig válaszolgatott az olvasók leveleire.

Mi „idősebbek” 25—26 évesek, mindnyájan csodáltuk sziporkázó publicisztikai tehetségedet, könnyed, finom és tárgyilagos stílusodat, kibontakozó bölcsességedet, elemzőkészségedet és élveztük kedves, fiatalos bohémségedet.

Ostravában vasárnaponként ültünk össze a Palace kávéházban az immár klasszikussá vált Forbáth Imre költővel, a színház kommunista színészeivel, professzor Svoboda marxista filozófussal és másokkal. Közben állandó munkatársa lettél a Korunk mellett a párizsi Szabad Szónak, majd későbben az Üzenetnek.

„A legszínesebb, a legizgalmasabb — írja Varga Rózsa a Magyar Napról szóló könyvében — a Magyar Nap külpolitikai rovata volt, amelyet Szekeres György vezetett. Mindig frissen és frappánsan reagált a lap a nemzetközi élet eseményeire, sokoldalú, összefoglaló képet adott a világpolitika helyzetéről. Fő feladatának tekintette, hogy Ismertesse és segítse a haladó erők harcát. A legnagyobb figyelmet a fasizmus leleplezésére fordította konkrét tények ismertetésével és a publicisztika eszközeivel”.

1936 szeptemberében a Magyar Nap Szekeres Györgyöt a közvetlen tájékozódás és felmérés céljából Budapestre küldte. MAGYARORSZÁG FELFEDEZÉSE című sorozatában közzétett híradásai az ország életéről elsősorban politikai vonatkozásúak, de beszámol az irodalom akkori helyzetéről Is, s ennek keretében nagyra értékeli a magyarországi szociográfiai irodalmat. Noha bírálja a falukutató írók műveinek kiúttalanságát, mégis megjegyzi, hogy több ponton találkoznak a baloldallal. Későbben 1939-ben Párizsban, a Szabad Szó hasábjain bírálja egyes népiesek Zavaros fogalmait a munkásmozgalomról, marxizmusról, szocializmusról, különösen azért, mert mint a Sarlós mozgalom korábbi tagja, nagy reményeket fűzött a népiesekhez.”

„Magyarországról szóló cikksorozatában mindenképpen igyekezett tompítani a magyarországi irodalmi élet ellentéteit —■ híven követve ezzel a Magyar Nap és a párt politikáját —, és ezzel támogatni az egységesen fasiszta- és németellenes tábor kialakulását. Cikkei hasznos figyelmeztetésül szolgálhattak volna azok számára, akik a nemzetközi hatóerők figyelmen kívül hagyásával készítgették programjaikat”.

Szekeres pesti tartózkodása nem volt hosszú életű. A magyar rendőrség hamar kiutasította.

Az 1937. márciusában megalakult Márciusi Fronttal abban a reményben foglalkozik, hogy az közelebb fog kerülni a népfront gondolatához.

Szerkesztői, írói, publicisztikai tevékenységében tehát a külpolitika elválaszthatatlanul egybeötvöződik a népfront kérdéseinek kulturális, irodalmi oldalaival.

Szekerest 1938-ban Párizsba küldtük tudósítónak, hogy onnan figyelje a nemzetközi politikai életet és a haladó erők antifasiszta harcát. Már 1938-ban tagjává válik a Tamás Aladár szerkesztette ÜZENET kollektívájának. A lap a magyar párt elhatározásából keletkezett, eszmei és gyakorlati kapcsolatban állt az Illegális párt külföldi vezető szerveivel.

1939-ben felveszik az áprilisban megalakult Párizsi Magyar írók és Művészek Körébe, s itt számos előadást tart.

1939-ben belép a francia Csehszlovák Hadosztályba s harcol súlyos sebesüléséig, csaknem Franciaország bukásáig.

1940 tavaszán hamis papírokkal menti ki Franciaországból Viliam Širokýt, a csehszlovák párt egykori vezető egyéniségét, felszabadulás utáni miniszterelnökét, s Moszkvába segíti.

Szekeres nem menekül a csehszlovák egységek maradványaival, hanem Franciaországban marad és 1940-től csatlakozik a francia ellenállási mozgalomhoz, amelynek Libération elnevezésű szervezetét Pierre Courtade-dal, a neves francia kommunista publicistával, író-politikussal, valamint Pierre Hervével együtt alakítja meg Lyonban és vezeti 1943 elejéig. így emlékezik meg róla a francia ellenállási mozgalom történetírása. 1943 elejétől Pierre Hervével Párizsban kockázatos és veszélyes feladatokat vállal.

A franciaországi magyar ellenállási mozgalommal, mint a francia ellenállási mozgalom összekötője és egyik képviselője, 1944-ben kerül kapcsolatba. Gereblyés László hozza össze Papp Lajossal, a magyar párt franciaországi megbízottjával és Mód Péterrel. Ekkor kapott megbízást, hogy kezdje meg a Franciaországban élő idegenek ellenállási szervezeteinek egységbe való tömörítését, részben a párizsi felkelés élőké