Irodalmi Szemle, 1974
1974/2 - Benkő László: Összeesküdtem (A nyelvész gondjai, gondolatai olvasás közben)
nek sem a beszélt nyelvben, sem a szépirodalomban. (Részletesebb tárgyalásukat 1. A novellaelemzés módszerei c. kötetben. Budapest, 1972.) A beszélt nyelvben gyakori az ilyen kérdés-felelet: Láttad? — Igen. Hol? — Moziban; meg- vagy felszólítás: Barátaim!, Jóska!, Indulj!; érzelemnyilvánítás (felkiáltás): 0, Jaj, Nosza; helyzetmondat: Fizetek, Szia (köszönés). Az egyszavas mondatoknak ugyanilyen típusai fellelhetők a szépirodalomban is. Valószínű, hogy a szépprózára inkább a párbeszédes és megszólításos, a költői nyelvre pedig az érzelem kifejező, illetőleg szituációs mondatok a jellemzőbbek. Nem esett még szó arról, hogy az egyszavas mondatok miben különböznek — nyelvtanilag, stilisztikailag — a teljes mondatoktól. Ez utóbbiakra jellemző, hogy —- mint mondani, tanítani szoktuk — tartalmilag és nyelvtanilag kerek egészet, lezárt egységet alkotnak. Ám éppen ebből a lezártságból következik, hogy a teljes mondatoknak csekély az asszociációt keltő, képzeletet mozgató erejük. Ha egy ilyen mondatot hallunk, olvasunk: Január rendesen a leghidegebb hónap (Nagy Lajos), ezt az információt tudomásul vesszük. Ha azonban a közölt információ elemeinek egyikét elhagyjuk, nem közvetítjük, megszakad az információ átvételének szokásos, automatikusan működő folyamata, zavar keletkezik. A felvevő (hallgató, olvasó) kénytelen egy saját vezérlésű mechanizmust bekapcsolni, hogy megszüntsse a hibát. Magyarán: ha csak ennyit hallunk: rendesen a leghidegebb hónap, akaratlanul azt kérdezzük, keressük, „Micsoda?”, s ezzel megindult egy asszociatív gépezet, növekedett a stilisztikai hatásfok. Tisztázásra vár, hogy lehet-e stilisztikai fokozatossági sorrendet felállítani a teljes mondatoktól az egyszavas mondatokig terjedő hiányos mondatok csoportjába. Előbbi példánknál maradva, lehet-e stilisztikai fokozatokat megállapítani a típusú mondatok között? (NB! A mondatzsugorításban a variációs lehetőségekkel is számolnunk kell. Nem közömbös, hogy milyen elemek elhagyásával végezzük az egyszavas mondattá alakítást.) A január, rendesen, leghidegebb, hónap szavak mint egyszavas mondatok aligha rendelkeznek azonos asszociatív indukáló, képzelet mozgató erővel. De az igen valószínűnek látszik, hogy a kerek, lezárt információt nyújtó teljes mondat és a hiányos, egyszavas mondat között az asszociatív indukáló képesség tekintetében jelentős különbség van az utóbbi, az egyszavas mondat javára. A teljes és egyszavas mondatok viszonya igen sok hasonlóságot mutat az ún. köznyelvi és költői szintagma (költői kép) közti kapcsolattal. (A költői kép sajátságairól itt nem szólok; vö. erről Benkő L., Image littéraire et lexicographie. Cahiers de lexicologie. Paris, 1968.) Az egyszavas mondatoknak most említett stilisztikai sajátságáról, asszociatív erejéről empirikus úton is könnyű meggyőződni. A legtöbb egyszavas mondathoz ugyanis számtalan cselekvést, helyet, tárgyat stb. kapcsolhatunk. Pl. Iluska. Iluska mos. Iluska lábát mossa. Iluska lábát mossa a patakban stb. Ámde az egyszavas mondatoknak sem mindegyik típusa rendelkezik ezzel a szabad asszociatív mezővel. A föntebb említett párbeszédes mondattípus esetén az eldöntendő kérdésre s a kiegészítendő kérdések jelentős részére adott válaszok is igen gyakran kötöttek tartalmilag és nyelvtanilag egyaránt. Az asszociatív kapcsolatok tekintetében legtágabb mozgási lehetősége a helyzetmondatnak nevezett típusnak van (pl. Motor), bár ebben a csoportban is vannak szigorú kötöttségek (pl. Borotválás, Fizetek csak a borbélynál, illetve a vendéglőben érvényes). Szépirodalmi, sőt általában irodalmi vonatkozásban azonban van az egyszavas helyzetmondatnak egy olyan előfordulása, amelyikben ezek a kötöttségek megszűnnek vagy megszűnhetnek. Ez pedig a címként használt egyszavas mondat, az Összesküdtem-típus. Nyilván nem véletlen, hogy költők, prózaírók egyaránt kedvelik ezeket a rövid, egyszavas címeket. íme egy kis statisztika néhány prózai kötetből: 1. Január rendesen a leghidegebb hónap 2. Január rendesen a leghidegebb 3. Január a leghidegebb 4. Január Krúdynál 63 novella közül 9 Móricznál 30 novella közül 15 Nagy Lajosnál 48 novella közül 18 Kosztolányinál 80 novella közül 52
