Irodalmi Szemle, 1973
1973/10 - Balázs Béla: Az Új Szó indulása és szerepe kulturális életünkben
Pártunk magyar nyelvű napilapja, az Oj Szó e hónapban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A legismertebb és nemzetiségi életünkben legközkedveltebb lapunk negyed százados léte során nemcsak társadalompolitikai küldetését teljesítette jelesen, hanem a hazai magyar irodalom kibontakoztatásának is egyik pótolhatatlan tényezője volt, mint költőink, prózaíróink és publicistáink írásainak gondos gazdája és állandó fóruma. Jelentős jubileuma alkalmával, méltatva érdemeit és üdvözölve a lap szerkesztőségét, egyben jó hagyományaira is hivatkozunk: aktuális politikai szervezőmunkája és társadalmi nevelőtevékenysége mellett pártfogolja továbbra is nemzetiségi irodalmunk ügyét, hogy így szellemi életünk sokoldalú és időszerű kívánalmainak a jövőben is eleget tehessen. A szerkesztőség Az 1948. július 28. és 1949. április 10. között Prágában megjelent Jó Barát című hetilap, melyet a Csehországba áttelepített magyarok részére adtak ki, ha sokrétű munkát végzett is, a csehszlovákiai magyarok újságolvasói igényét távolról sem elégítette ki. Egyrészt azért, mert a világ eseményeiről alig adott hírt, másrészt azért, mert a lapot csak a cseh és morva területen terjesztették. így a felszabadulás utáni első országos jellegű magyar nyelvű sajtóterméknek csak az 1948. december 15-én indult Oj Szót tekinthetjük. A csehszlovák munkásosztály 1948. februárjában elért győzelme után a csehszlovákiai magyaroknak országosan először az Oj Sző megindulása demonstrálta az anyanyelvhez való jog érvényesítését, az irodalom és általában a szellemi élet fellendítését. Az Oj Szó megindulásával kezdődött a csehszlovákiai magyar irodalom és szellemi élet harmadik korszaka, a Fábry Zoltán által „harmadvirág- zás”-nak nevezett időszak. A ma is tartó folyamat jellemzője: állandó mennyiségi ős minőségi gazdagodás. Az Oj Sző nehéz időszak, szomorú eseményekkel terhes évek után indult. Megjelenése mégis — vagy talán éppen ezért — reményt öntött az emberekbe, fényt s rendkívül nagy örömet jelentett. Szervezői, kipróbált csehszlovákiai magyar kommunisták és antifasiszták (Major István, Lőrincz Gyula, Fábry Zoltán, Száraz József, Barsi Imre, Fábry István, Kugler János és mások) magyar nyelvű pártlapot akartak indítani, folytatva az első köztársaságban indult kommunista sajtó, a Kassai Munkás, a Munkás, Az Ot és a Magyar Nap példáját. Ilyen megfontolások alapján keresték az új lap címét is. Az Oj Szó mellett azért döntöttek, hogy mintegy vállalják a sorsközösséget Barta Lajos régebben megjelent, azonos című lapjával. Barta Lajos a Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrált Csehszlovákiába. A hazánkban indított újságot pártlapnak szánták, a pártnak azonban nem volt erre pénze. Az Oj Szó, akárcsak a régi névrokona pártonkívüli pártlapként kezdte meg munkáját. A címe kettős célt jelzett; egyrészt kifejezte, hogy a polgári sajtóhoz viszonyítva új hangot, új szót képvisel, másrészt * Részlet a szerzőnek a Madách Könyvkiadónál Életünk címmel megjelent művelődéstörténeti monográfiájából. Lapunk egyben ezzel az írással köszönti a megindulásának 25. évfordulóját ünneplő Oj Szót. az Ú] SZÓ indulása és szerepe kulturális életünkben* Balázs Béla
