Irodalmi Szemle, 1973
1973/9 - Zalabai Zsigmond: Egy régi költő modernsége
Nézd! — a füvek özön harmatja Nézd, még mostan nem száradt fel, Bár a forró nap szárogatja Minduntalan hév tüzével. Ezek az én olvadt szívemnek Vízzé vált párázatjal, Ezek e két szemnek Könnycseppé vált harmatjai.“ (A tanúnak hívott liget) Egy derűs, formájában — rövid-hosszú sorainak dallamosságában, rímképletében (lásd például a ,,főhajtva“ — „sóhajtva“ rímet!) — is játékos, finommívű rokokó metszet a Feredésből: „Miként pirosolnak, Mikor meghajolnak, Fényes szárai, Márvány combjai, Amelyeket főhajtva És utána sóhajtva Csókolnak magok A szép virágok. Vajha én most, vajha virág lennék, Én is ilyen komplimentet tennék!“ S végül egy újabb, a szentimentalizmus stílusjegyeit idéző részlet az Egy kétségbe esett maga gyilkosa című költeményből: Már telkemig ér a Pokloknak hóhéra, Dárdákkal, Fáklyákkal Veri Megéra Jaj! hová kell lennem? Nem lehet pihennem; Mely vesztő Ijjesztő Csata van bennem! Óh jóltévő halál! Ki borzasztóm valál, Jer, karom emelem! Itt a megszentelt kés, — Tégy jól, jaj, jaj, ne késs, Óh Fúria velem. S tegyük az imént idézettek mellé a már említett A tengeri zivatar szürreális képeit, Az ember, a poézis első tárgya klasszikus versformáját s mindazt az érzelmileg-gon- dolatilag-stilisztikailag eltérő törekvést, amit emlékezetünk életre hív, s képet kapunk arról a stílusból stílusba, magatartásformából magatartásformába lépő Csokonairól, akire — úgy vélem — alkalmazhatjuk a Weöresnek kiszabott jelzőt: proteuszi költő. S e proteusziságban figyelemre méltó az is, hogy — miként Weöresnél — a magatartásforma-váltás egyben stílusváltást — képi, szemléleti, szókincsbeli, ritmikai stb. transz- formációt — jelent, s ez a különböző helyzetekbe való beleélőképességnek bizonysága (Weöresnél például a Psyché-versek, Kis fiúk témáira, Más paradicsom, Elmegyógyintézeti ápoltak versei). S azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a stílusváltás egyik költő esetében sem korlátozható a fejlődési folyamat bizonyos szakaszára, azaz sem Csokonainál, sem Weöresnél nem beszélhetünk mondjuk egy határozott időpont