Irodalmi Szemle, 1973

1973/8 - Turczel Lajos: Csehszlovákiai magyar valóságirodalom

cepció,, melyet a realizmusról kidolgozott, s propagált, elhanyagolta az ábrázolás esztétikai követelményeit, s az osztályharc és a napi politika céljaival azonosuló közvetlen, agitatív valóságfeltárást, valóságdokumentálását tartotta célravezetőnek.

A RAPP realista koncepciója — a tényirodalom*a»»fftósagSmőat0m eszménye — művészi szűkösségénél fogva nagy eredményeket nem produkált (a nemzetközi proletár- irodalom legkiválóbb írói ezt a koncepciót művészileg meghaladva alkották kiemelkedő műveiket), de az akkori kiéleződött nemzetközi helyzetben a ^ÄKWiJti-odalmi alkotásoknak rendkívüli nagy nevelő és mozgósító szerepe volt, ami értékes dokumentumokká teszi őket a jövő viszonylatában is. A RAPP-koncepciónak ez az értékelése teljes mértékben ráillik a csehszlovákiai magyar valóságirodalom produkciójára is, amely eszmeileg összehasonlíthatatlanul nagyob értéket képvisel, mint esztétikailag.

A párt a RAPP hibáit, fogyatékoságait (a művészi szűkösséget, az utitársakkal szemben tanúsított türelmetlenséget stb.) többször és élesen bírálta, de azokat az érdemeket, melyeket ez a szervezet a szovjet irodalomban és a nemzetközi proletárirodalomban szerzett, akkor is elismerte, amikor a Szovjetunióban — a szocialista építésben és az össznépi társadalom kialakításában elért eredményekkel párhuzamosan az irodalmi erőknek egységes szovjet írószövetségben való egyesítése vált aktuálissá. Ezt a nagy feladatot az OKP(b) Központi Bizottságának 1932 áprilisában hozott határozata készítette elő. ,,Az irodalmi és művészeti szervezetek átszervezéséről“ szóló határozat — annak megállapítása után, hogy „a jelenlegi proletárirodalmi és művészeti szervezetek keretei már túlságosan szűkek és akadályozzák a művészi alkotás komoly lejidülptétVyTjo kimondta a proletárírók egyesületeinek (köztük a RAPP-nak is) feloszlásap®^''fennek * az intézkedésnek a nyomán fokozatosan lezárult a nemzetközi méretű speciális proletárirodalmi mozgalom^ de az újjászerveződő szovjet irodalom szervei továbbra is elsőrendű feladatuknak tartották a külföldi szocialista irodalmak intézményes támogatását.

III

A RAPP által befolyásolt proletárirodalmi mozgalom nemcsak az európai irodalmakban vert gyökeret, hanem más kontinensek irodalmaiban is (így pl. az Egyesült Államokban, a japán, a koreai irodalomban stb.). Európában különösen a német irodalomban voltak erős pozíciói, ahol a proletár prózaírók ÉsBélSgpírodalmi alkotásaira a RAPP-al párhuzamosan egy hazai haladó polgári irányzat: az új tárgyiasság (Neue SachlichkeitjK. is befolyást gyakorolt. A szlovák és cseh irodalomban a mozgalom közvetítői és hordozói a DAV és a Tvorba voltak, Magyarországon a 100 °/o.

Az a hatás, mely a csehszlovákiai magyar irodalmat, irodalmi életet érte a proletárirodalmi mozgalom részéről, európai viszonylatban is kiemelkedő. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy a RAPP-on belül erős magyar szekció működött (ez volt az első külföldi szekció), és annak emigráns írótagjai a csehszlovákiai magyar kommunista sajtóban sűrűn közölték az írásaikat. A magyar szekciónak csak 1929-től volt önálló lapja, a Sarló és Kalapács; azelőtt fő közlési fórumként a Kasai Munkást (illetve kassai, majd osztravai Munkást) használták, mely abban az időben a legjelentősebb magyar nyelvű kommunista orgánum volt. A húszas években fellépő fiatal hazai prózaírók közül azoknak, akik a szocializmus felé orientálódtak, természetszerűen ez a lap lett a nevelő iskolájuk éiVvalóságirodalmi kezdeményezéseikben a kifutó fórumuk. A valóságirodalom nagyobb arányú kibontakozása idején a bázis és műhely szerepét elsősorban Az Ot és a Korunk töltötték be. ,

__________# 11*0^1

1

0 A határozatban azért van szó csak a proletárszervezetek feloszláftorpT, mert a más jellegű írói szervezetek az előző években megszűntek vagy a RAPP-ba beolvadtak.

11 A nemzetközi proletárirodalmi mozgalommal s annak főleg a második szakaszával a magyar szerzők közül Illés László foglalkozik behatóan. A mozgalom bonyolult fejlődését és az abból adódó irodalomtörténeti és terminológiai problémákat elemző tanulmányai közül a legfontosabbak: Viták a proletárirodalom lehetőségéről. Itk. 1972/2. — Kísérletek a proletárirodalom elméleti megalapozására. Üj Írás 1972/10. — A kultúrpolitikai irányítás néhány kérdése a húszas években. Ü. I. 1972/11. — A Proletkult-Internacionálétól a harkovi konferenciáig, a Litintern tervéig. U. I. 1973/3. — Proletár- irodalom és szocialista irodalom. U. I. 1973/6.

12 Az új tárgyiasság realista mozgalma az expresszionizmus válságba jutása idején s mintegy a haladó expresszionizmus eszméinek továbbvivőjeként, átmentőjeként bontakozott ki.