Irodalmi Szemle, 1973
1973/8 - Török Elemér: Abszurd versek - Csatai Varga László: Magaféltő szarvas (vers)
Török Elemér abszurd versek i a levél pareinén ágaskodva hallgatom a virágok szívverését öklömmel az ég falát verem visszhangját a tücsök is meghallja s egyetlen ösztönös mozdulattal abbahagyja a ciripelést II a kutya a jegenye hegyére állt farkát csillagfénybe csavarta s úgy ugatott a kopár holdra III a macska búzakalásszal legyezte az egereket és szemaforként piros pipacsot kötött a farkukba a bagoly ennek ellenére megette őket s a macska bánatában felkúszott nyávogni egy liliomra IV az egyetlen fűszál árnyékában megállt az elefánt ormányával csillagokat dobált magára hogy elhessentse az örökké szirénázó szúnyogokat V kigondoltam egy árnyatlan világot ahol minden fénnyé rendeződik az ember tekintetében uralkodója nincsen innen a teljes fényegyelőség magaféltő szarvas ma születeti szarvas vagyok anyám méhe kitagadott meg nem száradt véres habok rám hozzák a vadállatot hallom hangját a vadonnak szívem után szimatolnak élve talál-e a holnap lesz-e ága agancsomnak félelmetes ez a vadon futni lenne akaratom hová legyek nem tudhatom embertől is kell tartanom suhogtatnak fejedalmek világtájak fenekednek szarvasáért rengetegnek csak a csillagok remegnek Csatai Varga László
