Irodalmi Szemle, 1973
1973/1 - Párkány Antal: Az új hazában (Részlet a szerző „Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben” című monográfiájából )
határára. Az 1458. február 9-én Podébrad György és Corvin Mátyás által — Stružnicén — kötött szövetségi szerződésen is ott találjuk a nevét és pecsétjét. „Nagyorosz vonatkozásokat az 1708-as és az 1849-es év őrzött meg a munkácsi városi levéltárban.“95 Az előbbi évben Nagy Péter cár egyik diplomatája, aki II. Rákóczi Ferenc és az orosz cár között tartotta fenn a diplomáciai összeköttetést, utazott át Munkácson. Rákóczihoz 1708. augusztus 18-án érkezett meg Aemilianus Ignatovits Ukrainci, aki itt szeptember 8-án váratlanul meghalt, és szeptember 23-án már új követ jelentkezett, Kurioki herceg személyében. A levéltárnak olyan okmánya is van, amelyen Rádai Pál aláírása áll, aki a fejedelem megbízásából követségben járt Oroszországban. Az orosz követek és lengyel megbízottak mellett francia követek és katonai tanácsadók is megfordulnak ebben az időben a városban. A Rákóczi-féle felkelés leverése után a munkácsi várról mint félelmetes börtönről emlékeznek meg az okiratok. A francia forradalom idején Ausztria és Magyarország demokratái ismerkedtek meg kazamatáival. 1849. július 3-án Freysen Gyula szabadságharcos őrnagy a következő jelentést tette Munkács főbírájának: „Tegnap jöttem haza az ellen mozdulata, mennyisége és tábori hellye visga utániból, s ezen utazásomból mint tökélletes biztos tudósítást írhatom Önnek, hogy a Muszkák még tegnap reggel Nyíregyházán voltak, mintegy 5000, többnyire lovasok, 15 darab ágyúval s a Szabolcsi Első Alispánytól haliám, hogy Király- telkén még 9000 tanyázott, mindenütt szelíden bántak a néppel, sehol sem gyilkoltak ’s raboltak, sem nem loptak ‘s nem gyújtogattak.“96 A városban 1849 szeptemberében orosz katonai kórházat rendeztek be. Ebben a hónapban megkezdődött az orosz hadsereg kivonulása az országból. „1849. szeptember 15-én Piontkovszki Rájnolt orosz hadseregbeli őrnagy, aki az átvonulás ideje alatt Munkácsnak orosz részről kinevezett térparancsnoka volt, azzal a kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy adjon neki bizonyítványt hivataloskodásának módjáról.“97 A város nagyon elégedett lehetett az orosz katonai parancsnok ténykedésével, mert teljesítve kérését, megemlíti a bizonyítványban, hogy 50 ezer katona vonult át a városon .. és a térparancsnok minden fölmerült panaszt jóakarattal megvizsgált, s szelíd, előzékeny, művelt viseletnek adta tanújelét.“96 Az 1848-as forradalmi év fontos fordulatot jelentett Munkács történelmében is. A nemesi kiváltságokkal együtt — 1848-ban — megszűntek a város szabadalmai „melyeket oly nagyra tartott, hogy önmagát ünnepélyesen mindig szabadalmas városnak íratja és címezteti.“99 A város egykori nagy történetírója, Lehoczky Tivadar állítása alapján „e jelző 1734 óta vált állandóvá, amidőn III. Károly vásárprivilégiumot ad Munkácsnak.“100 A könyv írója szerint az a valószínű, „hogy a szabadalmas szóban a városi öntudat régi formája fejeződik ki s ha Munkács polgársága szabadalmasnak nevezi fészkét, azokra a kulcsos városi kiváltságokra is gondol, melyeket már 1663-ban is emleget egy Báthory Zsófiához intézett kérvényében.“101 Szabadalmas Munkács városa — bárhogy is történt — mindenképpen csak 1848-lg használhatta e hangzatos elnevezést. Levéltárának felmérését és ismertetését is ezzel a korszakkal zárja a szerző. Az elismerő csodálat hangja hatja át a leírt sorokat, amikor azt olvassuk, „hogy a városi levéltár az utolsó 150 év alatt állományában szinte érintetlen maradt, s hogy a régebbi időkből mindazt megőrizte, amit ma benne találunk.“102 A város levéltárának régi okiratai rendkívül sokrétű, változatos irattömeget őriztek meg. „A közigazgatási, a politikai, a gazdasági, a katonai, a kulturális és az erkölcsi élet nyüzsgő adathalmazát rejti az archívum, melyben a nagybirtok, a nemesség, °5 Uo. 104. 1. S3 Uo. 105. 1. Városi Levéltár. 9? Uo. 107. 1. M Uo. 107. 1. 99 Uo. 1°° Uo. 101 Uo. !#2 Uo. 125. 1.
