Irodalmi Szemle, 1973
1973/1 - Párkány Antal: Az új hazában (Részlet a szerző „Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben” című monográfiájából )
a városi elöljáróságot támogatni kellett azokkal a nemesekkel szemben, akik a városnak vonakodtak megfizetni adótartozásaikat. Munkács privilégiumai közé tartoztak a borkereskedelem, a fakitermelés, valamint a szabad országos vásárok tartása és más, hasonló jogrendű városokat illető egyéb kiváltságok. 1644-ben Munkácson tárgyalt Mazarin bíboros követe I. Rákóczi Györggyel, s a tárgyaláson jelen volt a svéd király követe is. Az egykorű feljegyzések szerint 1688-ban, a hároméves ostrom után kapituláló Zrínyi Ilona fiát, a későbbi II. Rákóczi Ferencet innen vitték el a csehországi Jindrichűv Hradecbe — a jezsuita kollégiumba, átne- velésre. A munkácsi archívumnak azonban közvetlenebb szláv vonatkozásai is vannak. Külön érdeme a szerzőnek ezeknek a kapcsolatoknak részletes és tárgyilagos feltárása. „A levéltárnak a szlávság történetére vonatkozó adatai három csoportra oszthatók: 1. adatok a kárpát-orosz nép87 (ukrán) történetéhez. 2. cseh történeti vonatkozások. 3. nagy-orosz vonatkozások.“88 Az ukránokról először egy 1573-as keltezésű okmány tesz említést. Egy szerződést rögzít, melynek értelmében a várost szegélyező erdőket „rutének“ is használhatják. Egy 1507-ből származó okirat arról tanúskodik, hogy az oroszok köréből egyesek magas tisztségeket töltöttek be. .. Bethlen Gábor 1622-ben egy rendőrhatósági szabály- rendeletben, mely Munkács város közrendjére vonatkozik, a német, magyar, orosz és cigány nemzethez intézi rendelkezéseit.“89 A 18. században már nyomát találjuk annak, hogy a betelepült és előretörő németséggel szemben összefog a magyar és az ukrán lakosság. „Az mi a város szoléit, mezeit és erdeinek jövedelmeit illeti — írja 1765-ben a város replikája a német lakosok panaszára —, az instans németségnek abban semmi haszna nincsen, annak oka, hogy az eö kegyelmek erszénye annak szerzésében nem is szenvedett, hanem a szegény magyar és orosznak sok véres verítékivei való szor- galmatossága, iparkodása.“90 Munkács lakosságának összetételéről képet ad egy 1765- ben hozott várostanácsi határozat, mely a piac rendbehozásával kapcsolatban közmunkára kötelezi a városlakókat: „... mely az városon lakik, akár nemes, nemtelen, zsidó, magyar, orosz, vagy német.“91 A város jegyzőkönyve Dohovics Bazil munkácsi ukrán parochus és tanító nevét mint tudósét említi meg, aki filozófiával foglalkozott; latin, magyar és orosz nyelven jelentős irodalmi munkát végzett. Érdemei elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, kevéssel annak megalakulása után. „A kárpátorosz nép művelődési és nemzeti öntudatának bizonysága Deskó János munkácsi görög-katholikus lelkésznek 1864-ben készülő előterjesztése arról, hogy a ruszin nyelvet a Munkácson létesítendő népiskolába vezessék be.“92 A levéltár törzsgyűjteményének egy 1449. június 9-én kiadott okirata Hunyadi János Vince mester nagybányai plébánoshoz és munkácsi várkapitányhoz szóló intézkedését foglalja magában. Ezeknek a tisztségeknek egyesíthetőségét, e két cím közös birtoklását a humanizmus kora magyarázza, melynek műveltebb papsága „a közélet minden ágában, politikai, társadalmi, művészeti és irodalmi téren egyaránt érvényesülésre tör.“93 Vince mester, aki a papi pálya mellett a munkácsi vár kapitányi tisztségét is betöltötte, egyre feljebb lépett a feudális ranglétrán. Ű koronázta királlyá Podébrad Györgyöt, a csehek legnagyobb nemzeti királyát. „Hosszú az út, mely a munkácsi kasztellánus hivatalától az aranyos Praha székes- egyházában királytévőként való szerepléshez vezet, de ez mégis egy érdekes összekötő szál a helyi történet és Csehország politikai históriája között.. ,“94 A „kingmaker“ Vince mester ekkor már váci püspök lett, s tagja volt annak a küldöttségnek is, amely Hunyadi Mátyás, a leendő magyar király elé utazott Morvaország 8? Ukrán. 88 Uo. 101. 1. 89 Uo. 101. 1. 90 Prlv. Munkáts. v. jkv. 1701—1787. 285. 1. lm. 101. 1. 91 Uo. 92 Lásd a 79. sz. jegyzetet 102 1. 93 Uo. 103. 1. 94 Uo.
