Irodalmi Szemle, 1973

1973/7 - Beke Sándor: Az égigérő fa alatt (Tanulmány a Csongor és Tünde eredetéről)

Hármas út

A mese további kibontását lényegesen rövidre fogjuk, csak annyit mondunk el, ami egyrészt felidézi impresszióinkat a rég olvasott műről, másrészt nélkülözhetetlennek tűnik későbbi összehasonlításainkhoz.

Furcsa szférában vagyunk.

Ördögfiak hancúroznak, viccelődnek, rohangálnak — csínytevéseiket mesélik el egymásnak. A három közül (mert hárman vannak) az egyik egy süldő rókát fogott. Jó ebédjük ígérkezik mára. Valójában csak ígérkezik, mert a róka megszökik, az ördögfiak hanyatt-homlok rohannak utána.

Mirigy bukkan fel. Az első pillanatban kiderül, hogy gonosz terveit szövi tovább.

„Hogy zavartak minapában,

Félelemből lányom arcát Rókabőrbe öltözém át,

S elbocsátám a harasztban,

Már eddig süldő lehet.

Most meg visszaalakítom.

Szép aranyhajjal borítom.

Csongor majd belészeret“

Mirigy, Róka lányát keresve, elrohan.

Tünde tűnik fel, visszamenőben a tündérhazába, s ezen a szférán át visz az útja — Ilmától, aki követi öt, most tudjuk meg, ki is Tünde:

„... a Göncöl csillagán,

Ügy termettéi rózsafán;

Onnan egy vihar lerázott,

S Csongor úrfi kebelén Virradtál meg, ébredéi fel,

Kínos-édes érzeménnyel.“

Ilma tudja, hogy Csongor erre jön utánuk, de a hármas útnál eltévedhet. Tündét meggyőzi, hagyjanak biztos jelet a homokban, hogy Csongor követni tudja az útirányt. Ez meg is történik. — Távozásuk előtt Ilma megpillantja a férjét. Balgát, s hogy fel ne ismerje őket, gyorsan távoznak. Balgáról nem tudjuk pillanatnyilag, hogyan került ide.

Kurrah, Berreh rohannak vissza kétségbeesetten. Mirigy kergette meg őket, az egyiket bagoly, a másikat tehén képében.

Éhesek.

Duzzog a rókát kergetve érkezik meg. Nagy az öröm:

„Mely dicső egy lagzi ez.

Rókahúsból csibe lesz.“

A rókára ugranak, de az bizony ügyesebb náluk — elmenekül. Az ördögfiak hanyatt-homlok rohannak utána.

(A mi szerkezeti felépítésünk szerint az első felvonás képében az ördögök nem eszik meg a rókát, csak a későbbiek folyamán. Erre bővebb magyarázatot a Dramaturgiai törések című fejezetben adunk.)

Csongor érkezik meg. Felismeri a hármasutat.

„Melyik az, mely célra jut?“ — hangzik a kétségbeesett kérdés. Minden kétséget kizáróan egy olyan szférába érkezett, amely magasabban van a földnél. Csak így, felülnézetből képes belátni egy-egy országot, tengert:

„S mennyi ország, mennyi tenger

Nyúlik végeik között!“