Irodalmi Szemle, 1973
1973/6 - JEGYZET - —mond: Követendő példa
— Kötődések — ilyen értelemben valóban sző szerint értendő: élet és költészet, táj és irodalom kölcsönös viszonyát jelenti. A fenti kapcsolat tudatos teremtésének a szándékára utal a Duba Gyulától közölt esszérészlet, a Szülőföldein is. S továbbá: fontos ez az irodalmi oldal azért, mert kötődik a csehszlovákiai magyar irodalom egészéhez is. A rovatban főleg fiatalok jutnak szóhoz, de a szerkesztőktől — akik pedig maguk is fiatalok — távol áll a nemzedéki különállás szándéka. Bizonyításképpen a Duba Gyula, Gál Sándor, Egri Viktor, Zs. Nagy Lajos, Tőzsér Árpád és Ozsvald Árpád neve alatt közölt Írások sora kívánkozik ide. Az asztalomon sorjázó lapkivágásokat nézegetve, felötlik bennem, miről is írhatnék még. A rugalmasságról, gyors kezdeményezőkészségről? Arról, hogy a Fekete szél első ismertetése a Csallóközben látott napvilágot? Arról, hogy egyik számukban — a vajdasági Ács Károly és Fülöp Gábor, az erdélyi Sütő András és Szilágyi Domokos, a magyarországi Tandori Dezső és Pilinszky János, a hazai Cselényi László és Varga Imre egy-egy írásának közlésével — szerény, mert terjedelem korlátozta, de színvonalas körképet rajzoltak a magyar irodalmakról? Arról, hogy műfordításaikkal közelebb hozzák a magyarlakta Csallóközhöz a szlovák Ján Johanides és Peter Jaroš művészetét? Arról, hogy nemcsak az ifjú toliforgatók, hanem a fiatal képzőművész-reménységek (Lőrincz Zsuzsa, Dúdor István) bemutatását is a szívügyüknek tekintik? Mindezt csak jelzésszerűen érintem, mert fontosabbnak érzem az összképet: azt, hogy a szerkesztők lelkesedése és tervszerű munkája (melyre ösztönzőleg hatott és hat a lap főszerkesztőjének, Jozef Krištoffynak és a szerkesztőbizottság tagjainak a megértése, támogatása), olyan értékes — regionális és nem-regionális lapjaink számára egyaránt példamutató — eredményeket hozott, melyek láttán elmondhatjuk: érdemes odafigyelni egy kis lap, a Csallóköz havonta egyszer produkált figyelemreméltó teljesítményére! —mcnd— Könözsl István: Lány
