Irodalmi Szemle, 1973

1973/1 - Sas Andor: Madách és Hegel

Az álomképek után azonban kétségek fogják el Adámot az Űr előtt:

Megy-e előbbre majdan fajzatom,

Nemesedvén, hogy trónodhoz közelegjen,

Vagy mint malomnak barma holtra fárad.

S a körből, melyben jár, nem bír kitörni?

Az állati, a természeti exisztencia körbenforgása szembe van állítva a történelemben mutatkozó szellemi fejlődés emelkedő vonalával. ,Die Verande rungen in dér Natúr... zeigen nur einen Kreislauf, dér sich immer wiederholt... Nur in den Veränderungen, die auf dem geistigen Boden vorgehen, kommt Neues hervor. Diese Erscheinung liess in dem Menschen eine andere Bestimmung überhaupt sehen als in den bloss natürlichen Dingen... nämlich eine wirkliche Veränderungs- fähigkeit, und zwar zum Besseren, ein Trieb zűr Perfektibilitäť. (95. 1.)* A természeti életben a fejlődés csöndes kibontakozás, a történeti fejlődés ellenben az ember folytonos küzdelme árán valósul meg. ,Die Entwickelung, die in dér Natúr ein ruhiges Hervorgehen ist, ist ein Geist ein harter unendlicher Kampf gegen sich selbsť. (97. l.J Madách az élet formális célját ebben a küzdésben találja.

Az Ember Tragédiájának négy álomjelenete mutat tárgyi tekintetben a Vorlesun- g e n speciális történeti fejtegetéseivel összefüggést. A görög műveltség három műalkotást hozott létre: a görög egyéniséget, a hellén istenvilágot és a városállamot. Az utóbbit demokratikus formájában világtörténeti jelentőségűnek ítéli Hegel. ,Wir habén den Despotismus im Orient in glänzender Ausbildung gesehen... nicht minder ist die demokratische Form in Griechenland die welthistorische Bestimmung’. (328. 1) Madách csak a görög demokráciát jellemzi s fogyatkozásait emeli ki elsősorban. Hegel Miltiadest ama nagyok között emlegeti, akik iránt a városállamok népe nyomban hálátlannak mutatkozott, mihelyt a rájuk váró munkát bevégezték. Jeder — magyarázza Hegel a görög polgárról — hat seine Prinzipien und wie er dafür halt, so ist er auch üzerzeugt, dass dieser das Beste sei’. (331. 1.) ,Diesem Umstande dass jeder sich ein Urteil zumutet, ist das Vertrauen in grosse Individuen zuwider’. (U. o.) ,Sobald einer der grossen Männer vollbracht hatte, was woltut, trat dér Neid, das heisst das Gefühl dér Gleichheit in Ansehnung des besonderen Talents ein und er wurde entweder ins Geíängnis geworfen, oder verbannť. (331 — 2. 1.) Irigység és rosszindulat mutatkozik az átlagpolgárban a vezetők iránt és sok az olyan alattomos Thersites, akik közül egy Az Ember Tragédiájában is szerepel ezen a néven Athén közterén. A t h e r- s i t i z m u s-ról általánosságban már megemlékeztünk.

Madách Romája polítikátlan és élvező egyéneivel nem mutat különösebb párhuzamosságot a hanyatló császárságnak a Vorlesunge n-ben rajzolt képével. De annál kapcsolatosabb a konstantinápolyi szín a Bizáncról és a keresztes hadjáratokról szóló fejezetekkel. Hegel idézi nazianzi Gergelynek azt a nyilatkozatát, hogy Konstantinápoly népe csupa mélységes theologus s ha a járó kelő idegen megállít valakit az utcán, ha pénzt vált, vagy kenyeret vásárol, az illető bizánci ember nyomban a legszubtilisabb

A természet változásai . . . csupán körforgást mutatnak, ami mindig megismétlődik . . . Csak azok a változások, amelyek szellemi síkon mennek végbe, hoznak újat. Ez a jelenség az embereknél más rendeltetést mutatott tulajdonképpen, mint a pusztán természeti dolgoknál. .. tudniillik Igazi változóképességet, mégpedig a jobb irányába, ösztönt a tökéletesedésre.

A fejlődés, ami a természetben csendes kibontakozás, a szellem esetében keserves, végtelen küzdelem önmagával.

Keleten a despotizmust ragyogó kimüveltségében láttuk . . . nem kevésbé világtörténet! meghatározású a demokratikus forma Görögországban.

Mindegyiknek megvan a maga elve, és úgy vélekedik róla, és erről meg is van győződve, hogy az a legjobbik.

Azzal, hogy mindegyikük igényt tart egy saját véleményre, ellentétben áll a nagy egyéniségek iránt érzett bizalmuk. Mihelyt a nagy férfiak egyike véghezvitt valami hasznosat, fellépett az Irigység, azaz az egyenlőség érzése a rendkívüli tehetség láttán, és vagy börtönbe vetették őt, vagy pedig száműzték.