Irodalmi Szemle, 1973
1973/6 - Szitási Ferenc: Vontatott abc (versi
— Nem értem, mi bajod, mikor olyan régóta nem láttam — felelte az anyja, de azért bement az apja után a hálóba. Flóris érezte, hogy az ajtó mögött pattanásig feszül a csend. Kinyílt egy szekrényajtó, s az ágynemű suhogva repült a díványra. Aztán megszólalt az apja: — Kétszáz korona? . . . Azt mondod, havonta kétszáz korona? Nagyobb gyermeksegély? Közben azért hívtad haza, hogy megletted legyen? És amit a levélben írtál, az is mind színtiszta igazság? ... Flóris hallotta a pofont és a nyögést, amint anyja átesett egy bútordarabon. Aztán az apja kiszólt a hálóból: — No gyere, vidd ki az ágyneműdet. A konyhában alszol. — Megyek... — mondta Flóris. Felállt az asztaltól, és elindult az előszoba felé. — Gyere már! Mit bagózol olyan soká? — mondta az apja. — Már megyek... — mondta Flóris. Az előszobán át a kijárati ajtóhoz ment. — Tiszta, ropogós ágynemű — hallotta az anyja bátortalan hangját. — Megyek már, megyek ... — mondta. Kiment az ‘ajtón, le a lépcsőn, ki az utcára. Fölnézett az ablakra, aztán elindult. Vissza a park felé ... vontatott abc s-t Szél kerekedett, ajtóm elé görögtek a kövek, ablakok arcán szürke homok sírt. sz-m Az udvar összeköt anyával, apával. Utcára ömlik és a kertbe, beleárad a gyökerekbe, szárba, gyümölcsbe, s világít, mint a szem. A magból kinövök — szememben fekete ég ragyog: betakarok harminc évnyit a tájból, s lenyomom az ágak kilincsét, hátha kinyílik a fa ... Szitási Ferenc é-t Darabokra tört tükrök őrzik mellünket. A bordák mögött erezett legelőkön csavarog az ének. Hangjegyekre bomlik a táj és az eső, lombpoharakból isszák a fák az évszakokat.
