Irodalmi Szemle, 1973
1973/1 - Sas Andor: Madách és Hegel
sedő szabadság milyen fokozatait mutatja a história? ,Die Orientalen wissen nur... dass Einer frei ist, aber ebendarum ist solche Freiheit nur Willkür, Wildheit, Dumpf- heit dér Leidenschaft...’ ,Dieser Eine ist darum nur ein Despot...’ (52. 1.)* A következő fokozatot a görögség képviseli a szabadságra hivatott emberi szellem öntudatosodásának útján. ,In den Griechen ist erst das Bewusstsein dér Freiheit aufgegangen... aber sie wussten nur ... dass einige frei sind, nicht dér Mensch als solcher.’ ,Darum habén die Griechen Sclaven gehadt.’ (52. 1.) A kereszténységet felvevő északi barbárok viszik tovább a szabadság realizálását. ,Erst die germanischen Nationen sind im Christentume zum Bewusstsein gekommen, dass dér Mensch als Mensch frei, die Freiheit des Geistes seine eigenste Natúr ausmacht; dies Bewusstsein ist zuerst in dér Religion aufgegangen...’ (52 — 3 1.) Kell-e Madách történeti felfogásának rokonságát nyomatékosan igazolni? Egyiptomban csak Ádám szabad, a boldogtalan deszpota s a milliók mind érte vannak: ezt hörgi a trónja előtt halódó rabszolga. Hegel szerint Egyiptom képviseli az átmenetet a görög világba. ,Wenn Persien den äusserlichen Übergang in das griechische Leben macht, so ist dér innerliche durch Egypten ver- mittelt.’ Egyiptom társadalmi szervezete és erkölcsi élete nyugvópontra kényszerített bizonyos kiirthatatlan ellentéteket, de a látszólagos egyensúly mögött sok probléma várja megoldását. ,Diese (aegyiptische) nur an sich seiende Versöhnung stellt vielmehr den Kampf der widersprechendsten Bestimmungen dar, die... sich für sich selbst und andere zum Rätsel machen, dessen Lösung erst die griechische Welt ist.’ (167. 1.) Ádám, mint pharao, érzi e rejtélyt s olyan államba kívánkozik, ahol jogot szerezhet a millióknak. Egyiptom után Hegel is a görög szabadság földjére vezet, akár a magyar filozófus-költő. A keleti műveltség és a görög világ belső elemzése más Hegelnél és más Az Ember Tragédiájában. De Miltiades neje szembeállítja a polgár lelkében megszólaló egyéni méltósággal a rabszolga lelkét, mely nem ismeri a nagyravágyat, vagy csak bűnös formában váltja tettre. A fényes görög kultúra sötét alapja a rabszolgatartás. Az athéni szín sodra más irányba visz, de a tudatosodó szabadság ügye érintve van itt is. A római jelenetben Péter apostol hozza ezt szóba s felemelt keze az Itália felé törő germánokra s a hitvalló keresztényekre mutat. Űk az egyént minden emberben tisztelik s a személyiség érvényesülésének jogi és társadalmi gátjait az idők folyamán eltörlik. E medvebőrös barbár harcfiak ... S kik e cirkuszban himnuszt énekelnek ... Új eszmét hoznak: a testvériséget És az egyénnek felszabadulását... A gyönyörökbe fúlt Sergiolusnak ezt mondja a jövő feladatairól: Legyen hát célod: Istennek dicsőség, Magadnak munka. Az egyén szabad: Érvényre hozni mind, mi benne van. Csak egy parancs kötvén le: szeretet. * A keletiek csak azt tudják . .., hogy egyvalaki szabad, de éppen ezért az ilyen szabadság csupán önkény, vadság, a szenvedély érzéketlensége ... Ez az egyvalaki ezért csakis despota lehet. . . A görögökben először a szabadság tudata született meg... de ők csak azt tudták.. hogy egyesek szabadok, nem az ember mint olyan. Ezért tartottak a görögök rabszolgákat. Először a germán nemzetek jutottak el a kereszténységben a tudatosságig, hogy az ember mint ember szabad, a szellem szabadsága az ő legsajátságosabb jellegét képezi; ez a tudatosság először a vallásban bontakozott ki .. . Amennyiben Perzsia jelenti a külsődleges átmenetet a görög világba, úgy a belsőt Egyiptom hozza létre. Ez az egyiptomi, csak magánvaló megbékélés a legellentmondóbb rendeltetések harcát mutatja inkább, amelyek. .. magukat önmaguk és mások előtt rejtéllyé teszik, s ennek a megoldása majd csak a görög világ lesz.
