Irodalmi Szemle, 1973

1973/5 - FIGYELŐ - Szuchy M. Emil: A Tizenegyedik parancsolat

országban. (248. o.) Servet Mihályt nem nevezném szekta vezetőjének (88. o.), mivel az ő szentháromságtagadó tanítását őrző unitáriusok Erdélyben az államalkotó három nemzet és négy vallás közt szerepelve, társadalmi súllyal bírtak. (Szekta alatt olyan diaszpóra jellegű vallási mozgalom értendő, amelynek nincsen tömegbázisa; adventisták, nazarénusok, Jehova tanúi}. Ferenc József mintegy 70 évig viselte az osztrák császári és majdnem 60 évig a magyar királyi koronát, mert mint osztrák császár közel 68 és mint megkoronázott magyar király 49 évig uralkodott (179. o.) Ugyancsak pontatlan megállapítás, hogy az antant 1916-ban Romániának Erdélyre, valamint Bukovina és Bánát egy részére vonatkozó igényeit ismerte el, mert igenis elismerte a román igényeket az egész Bánátra (a Maros Tiszába torkolásától Tisza—Duna vonalán egészen Orsováig). Ezért a szerb neheztelés, mert ők is maguknak igényelték az egész Bánátot. — Ugyancsak téves megállapítás, hogy a német gyarmatok már az első világháború első heteiben elvesztek (256. o.), mert például Német-Kelet-Afrika (a mai Tanzánia) négy éven át tartotta magát, és csak a compiégne-i fegyverszünet aláírása után kapitulált. (Lettov-Vorbeck majdnem olyan jelentős személyiség, mint Rommel volt a második világháborúban.)

Pozitívumként értékeljük a könyv helyenként idézetekkel is élénkített irodalomtörténeti vonatkozásait. Szívesen várjuk a szerzők további publikációit Németország és a németek történetéről. Eléggé föltárt a horogkeresztes uralom története, amely a kutatókat elsősorban antihumanista jellege miatt érdekli, de a mai napig sem láttam magyar nyelvű feldolgozást az 1919-es Bajor Tanácsköztársaságról, az első világháború utáni, német területen lezajlott népszavazásokról stb. Ezt a feladatot a szerzők vállalhatnák.

Ha majd sor kerül a munka második kiadására, Tokody Gyula függelékben ismertethetné például az 1972-es év végéig lezajlott eseményeket is.

Fogarassy László

a Tizenegyedik parancsolat

Mesterházi Lajos regényeiben, elbeszéléseiben, színműveiben elsősorban erkölcsi kérdésekkel foglalkozik. Újszerű beállításban, modern kifejezőeszközöket alkalmazva próbál a nézőre hatni. Kedveli a romantikus hangulatokat, de döntéseiben a hétköznapok kérdéseire igyekszik tárgyilagos válaszokat adni. A tettek okát kutatja.

Több, megoldásra váró társadalmi kérdésre utalva indítja el most látott színművének, a Tizenegyedik parancsolatnak a cselekményét is, melyben hol narráto- ri, hol drámahősi minőségben önmagát helyezi a keretjáték középpontjába, önmaga belső problémáival viaskodik. Mert ő, aki rádióbeszédeiben magabiztos hittel ad válaszokat az életben felmerülő erkölcsi kérdésekre, egy vidéki útján ráébred arra, hogy a feleségé boldogtalan mellette, s hogy a rádióban hangoztatott

erkölcsi dogmái gyakran ellenkeznek az élet igazával. Egykori osztálytársa, Zoltán gúnyolja is ezért. S amikor megtudja, hogy barátja ráadásul szerelmes is a feleségébe, Marikába, újabb problémák merülnek fel. De erkölcsi normáinak kispolgári dogmatizmusára valójában csak akkor döbben rá, amikor egy széthulló munkáscsalád, Kadácsék drámájában megvilágosodik előtte saját emberi és írói eltévelyedése. S ha a játék, drámai tónusból gyakran játékosságba váltva át, néha el is fedi az elmélkedő- bölcselkedő alapanyagot, az érzelmi- indulati-gondolati mag mégis a felszínen marad, hogy aztán feloldódjon a konfliktus: a „többre vágyó feleség“, „az elhanyagolt asszony“ mégis a férje mellett marad (mint ez már a tézis-drámákban szokás) és megbékéltnek látszik a többi szereplő is.

Mesterházi Lajos a Tizenegyedik parancsolatban egy népszerű író magánéletének és közéleti tevékenységének a vívódását vetíti színpadra. így látjuk őt, eleinte túl buzgón, cselekvően, de az élettől, valóságtól egyre eltávolodva. így