Irodalmi Szemle, 1973

1973/1 - Vércse Miklós: Melyik Pató Pál úr?

az akkor még két községből — Magyarszölgyénből és Németszölgyénből — álló helység jegyzőjének. Az okmányok szerint 1831—1841 között töltötte be azt a jól jövedelmező tisztséget. Ezután aránylag gyorsan emelkedett a ranglétrán: előbb vármegyei esküdt lett, 1848-ban pedig már a vármegye második alszolgabírája volt.

Az 1848-as események lázba hozták Esztergom megyét is. A nemzetőrséget aránylag gyorsan megszervezték. A megye urai azonban nem feledkeztek meg arról, hogy a tisztikarba minél több maradi, az „ezeréves alkotmányhoz hű hazafi“ kerüljön.

1848. május 16-án megválasztják a két Szölgyén nemzetőr seregének tisztikarát, melynek élére — kapitányként — Pató Pál úr kerül. Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy őt nem is annyira a márciusi események lelkesítették, hanem inkább a király iránti hűségét akarta tevékenységével fitogtatni, mert attól tartott, hogy az ország akkori állapota megváltozik, s azzal a számára fényes és szépen jövedelmező pályafutásnak befellegzik. Esztergom vármegye magatartása is igazolja a 48-cal szemben tanúsított tartózkodást: Kossuth Lajos unyi közbirtokos bejelentése, mely szerint részt kíván venni a közteherviselésben4, különösebb visszhangra nem talált; éppen csak hogy tudomásul vették a megye urai5. Mindez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy Esztergom vármegyét a klérus igazgatta, az pedig a történelem folyamán rendszerint a maradiság pártján állott.

Ennek megfelelően a későbbi események szereplői között hiába kerestem Pató Pál nevét. A szabadságharcot nem tartotta hazafias ügynek, s inkább visszavonult Szöl- gyénbe, ahol 1855-ben — mint ahogy azt sírfelirata elárulja — elköltözött az „árnyékvilágból“. Egykori lakhelyére vonatkozó pontos adatot eddig nem sikerült találnunk, az azonban bizonyos, hogy közel negyed évszázadon át Szölgyén községben lakott. Felesége németszölgyéni volt, ahol az idősebbek még emlékeznek a nemes Warghákra. Nejének sírfelirata arról tanúskodik, hogy öt gyermeknek adtak életet. Hová lettek az utódok? Ki tudja? Szölgyénben csaik egy Pató család él, az is csak később került oda Muzsláról.

4 Kossuth levele az esztergomi Városi Levéltárban van.

5 Az Esztergom vm. közgyűlésének jegyzőkönyve, uo.

Pathó Pál úr sírja

Wargha Örzsébeth sírja