Irodalmi Szemle, 1973

1973/4 - Csanda Sándor: Balassi vers-, strófa- képszerkezetei és ciklusai

vegye be szerelmében és vidám jó kedvében (79); Kiben köszöni Cupidónak hozzá való kegyelmét, tudniillik, hogy Céliát szerelmére felgerjesztette és keziben adta (80); Kiben az Célia feredésének módját írja meg... (81); Kiben az Célia szerelméért való gyötrelméről szól, hasonlítván az szerelmet hol malomhoz s hol haranghoz (82); Kiben az szeretőjétől való elváltán kesereg... (83); Kiben a kesergő Céliáról ír (84). Amint látjuk, a feltételezett, laza ciklusnak itt nincs befejezése, noha elképzelhető, hogy a 83. vers volt az utolsó, s a viszony ilyen érzékeny búcsúzással ért véget. A Célia fürdésiét leíró költemény éppoly konkrét élményt fejez ki, mint a Júlia-versek közt az, amelyikben elmondja, hogy egy 'kapuközben találkoztak (45).

A fiktív Anna-ciklusról lényegében már Balassi verstípusairól szólva elmondtuk véleményünket; a szerző nem bizonyítja eléggé meggyőzően, hogy valamennyi ide sorolt költemény Losonczi Annához szól.

Szabó Erzsébet: Sötét sikoly (1971)