Irodalmi Szemle, 1973

1973/1 - Turczel Lajos: Petőfi forradalmi örökségének ápolása a haladó sajtóban 1918—1938 között

örömmel adta hírül, hogy a könyv már Csehszlovákiában is kapható. Érdemes megemlíteni, hogy Illyés Gyula a Magyar Nap hasábjain bekapcsolódott a magyarországi Petőfi-betiltás által kiváltott tiltakozó akcióba (Illyés Gyula a betiltott Petőfiről. Magyar Nap 1937. márc. 23.), és 1937. március 15-én a budapesti rádióban Petőfi és Pozsony címmel tartott előadást.

A haladó magyar lapok és a kommunista párt által ikiadott naptárak (Munkásnaptár, Munkás és Parasztnaptár) kezdettől tág teret biztosítottak a tömegek között rendkívül népszerű Petőfi-versek számára. A nagy mennyiségben 'közölt versanyagban természetesen az agitációs célokra jól felhasználható forradalmi versek voltak túlsúlyban, melyek közül több népszerű kórusműként szerepelt a Munkásotthonok és Munkásakadémiák műsorain. A Petőfi-versek kórusra való alkalmasságát a Magyar Fiatalok Szövetsége is kiaknázta; lapja, az 1937—38-ban sokszorosított formában megjelentetett Kéve néhány Petőfi-verset (A farkasok dala, A kutyák dala, Föltámadott a tenger, Tiszteljétek a közkatonákat) kórusra feldolgozott formában közölt.

A sajtóból színpadra feldolgozott Petőfi-művek előadásáról is értesülünk. A Magyar Nap 1937. szept. 8-i számában például Vadász Ferenc riportja számol be arról, hogy komáromi külvárosi munkásgyermekek — a spanyol gyermekek javára — előadták az Apostol két dramatizált részletét. „Vékony gyermekhangok szűrődnek ki az egyik udvarból — kezdődik a riport. — Az udvar tele hordókra és ládákra feltett deszkákkal. Minden hely elkelt, «állóhelyesek» foglalnak el minden talpalatnyi területet. A színpad pokrócokkal, ágytakarókkal és asztalterítőkkel bekerített, alig 3—4 négyzetméternyi dobogó két viharlámpával megvilágítva. A színpadon gyerekek 6—15 évesig ... Primitív a kisgyerekek előadása, de tele van szívvel és lelkesedéssel ... A közönség viselkedése valóságos élmény! Egyszerű tömeg, mely kulturára szomjazva együtt lelkesedik a gyerekekkel.“ 1938 augusztusában a munkásszínpad kitűnő szakemberének: Háber Zoltánnak rendezésében a lévai munkás műkedvelők szabadtéri előadáson mutatták be a János vitéz dramatizált változatát; a lévai előadásnak nagy 'közönségsikere volt, de az akkori súlyos politikai események miatt a sajtó már nem szentelhetett neki megérdemelt figyelmet.

A Petőfi-kultusz szokásos formája volt az is, hogy kulturális, irodalmi vagy politikai jellegű egyesületek, társulatok tiszteletből felvették Petőfi nevét. A legismertebb eset az 1876-ban alakult Petőfi Társaságé. Ezt az irodalmi társaságot egy ideig ellenzéki szellemiség jellemezte, s első elnöke (1876 és 1904 között) Jókai Mór volt. A XX. század elejétől aztán a Társaság mindinkább jobbra tolódott, a maradi írók fellegvára lett, s így Petőfi szellemével élesen szembekerült.

Csehszlovákiai magyar vonatkozásban viszont a névátvétel teljesen pozitív esetét tudjuk felhozni: a Magyar Fiatalok Szövetsége prágai tagegyesületét, amely a Petőfi Sándor Kör nevet viselte. (Ilyen néven egyébként Ligetfaluban is volt a Magyar Fiatalok Szövetségének tagegyesülete.) A Magyar Fiatalok Szövetsége (MFSz) a kommunista párt kezdeményezésére 1936. okt. 4-én alakult meg. Célja a magyar dolgozó és tanuló ifjúság népfrointos szellemben történő összefogása volt. A Szövetség hatáskörébe 1938-ban már 45 egyesület tartozott összesen 3200 taggal. A tagegyesületek egyike volt a prágai Petőfi Sándor Kör, amely azzal a céllal jött létre, hogy „a magyar kultúrát a Prágában élő magyarok közt terjessze.“ : „Prágában sok ezer magyar él. Diplomások, iparosok, hivatalnokok és munkások, akik elmerülve az idegen népek tengerében elvesztik nyelvüket, kultúrájúkat, magyarságukat. Ezeket a magyarokat akarjuk mi a magyarság számára megmenteni és a Petőfi Sándor Kör néven egyesületbe tömöríteni.“ (Petőfi Sándor Kör Prágában. Magyar Nap 1936. nov. 12.)

A Petőfi Sándor Kör — a prágai haladó magyar egyetemistákat tömörítő Táncsics Mihály Körrel szorosan együttműködve — példamutatóan aktív tevékenységet fejtett ki. Tagjai számára nyelvtanfolyamokat, előadásokat, kultúresteket szervezett. Rendezvényein többek között felléptek a Szép Szó Csehszlovákiában tartózkodó írói, továbbá Anton Straka és Zdenék Nejedlý (akit dísztagul is megválasztottak). A Kör különleges akciói közül egyről — a Petőfi Társaság önleleplezését előidéző felhívásról, levélről — már szóltunk. A másik ilyen akcióról a Magyar Nap 1938. febr. 27-i számában olvashatunk. Eszerint a Kör küldöttsége Petőfi-szobrocskát adott át a prágai spanyol követségnek azzal a kéréssel, hogy juttassák azt a Spanyol Köztársaság oldalán harcoló Petőfi-századhoz.