Irodalmi Szemle, 1973
1973/3 - —mond: Holmi
(holmi) A magyarországi Dolgozók Lapja 1972. december 17-i száma — Bemutatjuk az Oj Forrást címen — terjedelmes cikket közöl a Komárom megyei időszakos antológiáról. A kiadvány szépirodalmi rovatáról a következőket olvashatjuk: „E rovatunkon belül — mintegy antológia az antológiában — kap helyet a Szomszédságban-rovat. Itt a szomszédos országok fiatal magyar Íróinak, művészeinek alkotásaiból közlünk válogatásokat. Az összeállítások élén egy-egy, a kisebbségi magyar irodalomban is tájékozott kritikus tanulmánya áll, aki bemutatja az alkotók törekvéseit, munkásságát. Az idei (vagyis az 1972-es — a szerkesztő megjegyzése) első számban a fiatal szlovákiai magyar költők műveivel ismerkedhetett meg az olvasó.“ Fiataljaink közül Mikola Anikó, Keszeli Ferenc, Kmeczkó Mihály, Kulcsár Ferenc, Szitási Ferenc, Tóth László és Varga Imre verseit hozta az antológia. Törekvéseiket Szakolczay Lajos értékelte és elemezte. A Dolgozók Lapjából arról is értesülünk, hogy az Oj Forrás az Illyés által „ötágú sip“-nak nevezett magyar irodalom valamennyi ágát meg akarja szólaltatni, s következő számaiban helyet kapnak az erdélyi, a kárpátaljai és a vajdasági fiatalok. A híd-szerep értékét az is növeli, hogy a lap szerkesztői műfordítás-antológiákkal igyekszenek „körképet rajzolni a fiatal román, szerb-horvát, osztrák, cseh és szlovák, valamint az ukrán líráról.“ Egyetértünk a cikkíró, Sárándi József véleményével, mely szerint „az ilyen jószomszédi együttműködés” mindenki számára „csak nyereség”. A budapesti Szocialista Művészetért című lap ez évi januári száma rövid cikkben hívja fel olvasói figyelmét a fiatal szlovákiai magyar prózaírók antológiájára, a Fekete szélre. A cikkíró véleménye szerint az antológia „meglehetősen különböző értékű írásokat tartalmaz. A legkiemelkedőbb teljesítményt Kövesdi János Rekviemjében látja, de pozitívan értékeli Kovács Magda íráskészségét, valamint Bereck József és Mészáros László „mély inteljektusú“ novelláit és Wurczel Gábor Mikrokozmoszát is. Kritikai megjegyzései és kifogásai főleg az öncélúnak tűnő formai kísérletek és a szélesebb társadalomrajz rovására megvalósított lélektani önközpontúság ellen irányulnak. A budapesti Néprajzi Hírek lapunk néprajzi közleményeit méltatja, s ismerteti Kecskés László A komáromi szekeresgazdák, Nyitray Dezső Dunaradványi vízimolnárok, Darkó István Csallóközi halászat, M. Tóth Margit Tardoskeddi táncok, Ágh Tibor A váskatánc tardoskeddi dallamanyaga és Mórocz Károly Tőkehúzás című írását. A Szlovák írók Szövetsége és a pozsonyi Népművelési Intézet 1973. január 8-án ünnepi estet rendezett Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából. A költő verseiből készült összeállítást dr. Ján Poničan nemzeti művész beszéde vezette be. A Magyar írók Szövetségét Simon István költő képviselte. A Tvorba című cseh hetilap 1973/1-es száma Richard Pražák Petőfi és Neruda című tanulmányát közli. Az Expres idei első számában a Petőfi Sándor Szlovákiában című írást olvashatjuk. Az írószövetség magyar szekciójának tagjai január 9-én baráti beszélgetést folytattak Simon Istvánnal és Kovács Sándor Ivánnal, a Kortárs főszerkesztőjével.
