Irodalmi Szemle, 1973
1973/3 - Taliga István: Középkori faliképek Zselízen
A Bars vármegyei Zselíz, amely „a pápai tizedszedők jegyzékében Ziliz alakban van felemlítve”1, a középkorban, lélekszámát tekintve, kisközség volt. A XIV. század közepéig koronabirtok volt, majd 1347-ben I. Nagy Lajostól a Becsei család kapta meg, cserébe a mai Csepel területén lévő Becse nevű birtokáért. A család első ismertebb tagja „a Becse-Gergely nemzetségtől eredő Imre — 1333-ban halt meg —, mint Léva várnagya és Bars-megye ispánja a förangúak sorába verekedte fel magát“.2 Fiai különös ragadványneveket viseltek. „Istvánt — aki, mint Nagy Lajos ajtónálló mestere 1355-ben halt meg — Töttösnek, Györgyöt (megh. 1364 után), aki barsi és zólyomi ispán, lévai és saskői várkapitány volt, Vesszősnek nevezték. Qccsiikre, Tamásra a Tövises nevezet ragadt“.3 A család tagjai mint Nagy Lajos belső emberei Budán laktak. Bars megyei birtokuk központjában, Zselízen kegyúri templomuk volt, amelyet szt. György lovagnak szenteltek. Ez a mai szt. Jakab templom, melyben csupán a szentély maradt meg a Becsei család idejéből való eredeti állapotában. A hajó a II. világháború folyamán tönkrement, s az ötvenes években modern stílusban építették újjá. Vesszős vagy Wesszeős mester (Becsei György) agresszív természetű ember volt, aki nem bánt kesztyűs kézzel sem somszédaival, sem ellenségeivel. Legmaradandóbb érdemeit Nagy Lajos első nápolyi hadjáratában szerezte. A király őt tette meg a megszállt Apulia kormányzójává, s itthon birtokokat adományozott neki... „a garamvölgyi birtokokat — Saskő várát, a zsarnőcai és repistyei birtokokat — kapta I. Lajos királytól, mert 1348-ban ő fejezte le Durazzói Károly herczeget Nápolyban, mint a krónika mondja ,torkon verte pallosával míg nem feje levált torkától’.”4 Nagy Lajos e hadjáratával Arany János is foglalkozik a Toldi szerelmében. A XI. ének 135. versében5 Durazzói Károly kivégzését a következőképpen írja le: „Ugyan-é, vajda uram? ..komoran Lajos szól — „Most értem a< dolgot, értem nagyon is jól: Meghagyom, e cinkost rögtön kivezessed, S magad ha kedves, fejét leiittessed?“ Laczfi a zokszóval indúla előre, Vezeté Durazzót a király testőre, Megragadó Vesszős Fülöp az ajtónál — Most a merész élet nem egyéb vértónál.“ Vesszős mester — akit Arany János Fülöpnek nevez — Itáliában sem tagadta meg önmagát, s állítólag több mint kétszáz ártatlan embert végeztetett ki. Élete végén magába szállt, s vezeklésnek adta fejét. Elzarándokolt az írországi Szt. Patrick barlanghoz is, amelybe leszállni — a legenda szerint — felér a pokoljárással. Halála után leánya, Margit asszony egy ún. „isteni különítéletet“ festetett emlékére a bányavárosi iskola első ismert nevű festőjével, Mátéval, aki 1388 körül élt és működött. A freskó szignója Leopold szerint a következő: HOC OPUS FECIT DEPINGERE PER MATHEUM. A felirat részben hiányos és nehezen olvasható. A mester különös ikonográfiájáról nevezetes. „Ábrázolási formája megtalálható a középkori naturalizmussal mintá1 Magyarország vármegyéi és városai, Bars vármegye, 83. old. 2 In: Budapest, VII. sz. 1968 július; Mozaikok a főváros múltjából (Z. L.), 40. old. 3 Uo. 4 Magyarország vármegyéi és városai, Hont vármegye, 90—91. old. 5 Arany: Toldi, Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 332. old. 1965. jecfyzet v w* ar középkori faliképek Zselízen
