Irodalmi Szemle, 1973

1973/3 - Csapiáros István: Egy XX. század eleji lengyel regény a magyar— szlovák viszonyról

nemegyszer bíráltak is. Megjegyzik például, hogy a szlovák nemzeti érdekeket voltaképpen egy aránylag szűk kispolgári-értelmiségi réteg, a mártoniak képviselik, A magyar állami bürokrácia túlkapásainak ismertetése mellett arra is Jut hely, hogy rámutassanak, kik is a bürokrácia képviselői: főképp német, illetve zsidó asszimilánsok, nemegyszer elmagyarosodott szlovák nemesek, akik a neofiták és a karrieristák buzgalmával, türelmetlenségével szolgálnak vélt államérdekeket. A lengyel sajtó tudott a hivatalos magyar politika ellenzőiről is, így elsősorban Mocsáryról, de kedvezően írnak Deák Ferencről is.11

II. Artúr Gruszecki Ezer év után című regénye

Ilyen előzmények után, a nagy port felvert Jan Baudouin de Courtenay professzor elmozdítását követő sajtókampány folytatásaként 1901-ben tendenciózus kulcsregény jelent meg a pétervári lengyel Kraj című lap hasábjain W tysiac lat (Ezer év utánj címmel,12 amely a következő évben könyv alakban is napvilágot látott.13 Szerzője, Artúr Gruszecki (<1852—1929) érdekes írói egyéniség. Filológus képzettségű, előbb folyóiratszerkesztő, majd kiadó, végül író, akinek baráti köréhez tartoztak azok a tudósok, akik 1898-ban Baudouin de Courtenay professzorral együtt az akkori Túrócszent- mártonban jártak. Regényének tematikája izgalmas: nála jelentkezik először a lengyel irodalomban a munkástéma s a nemzeti kisebbségek kérdése (német—lengyel viszonylatban), de érinti könyveiben a rohamosan gazdagodó nagypolgárság életét is. Alig volt korának olyan aktuális problémája, amelyet ez a termékeny regényíró fel nem dolgozott volna. A halála után megjelent egyik nekrológban azt olvashatjuk róla, hogy „(...) az aktualitások és a nemes tendenciák veteránja“ volt.14 Ebben a megállapításban sok az igazság.

De vessünk egy pillantást arra is, hogyan ábrázolja Artúr Gruszecki a múlt század végi magyar—szlovák viszonyt!

Az eseményeket sűríti. A Matica bezárását megelőző eseményektől a mártoniak vezette választási kampány újraindításáig eltelt időszak, kb. 25 esztendő legfontosabb eseményeit sűríti regényébe. A regény ott végződik, amikor a forradalmár szlovák költőnek, Ivko Tureknek életét kioltja a puskagolyó. (Hatósági engedély nélkül, határidő előtt, erőszakkal akarja a választókat az urnához vezetni.) Ugyanott szörnyet hal magyar szerelmese, az alispán szívbajban szenvedő leánya, Balla Irma is. Ez a regény erősen emlékeztet a ježi Szandor Kowacznak, a magyar szabadságharcosnak és szerb szerelmesének halálára. Ebben a regényben is, akárcsak Ježnél Memlauer, szerepel egy idegen származású ágens: Feinkind. Tegyük hozzá, hogy Gruszecki személyesen is ismerte Ježt, svájci kirándulása alkalmából meg is látogatta.

Nagy hibája Gruszeczki írásának, hogy a szerző nem képes a tárgyilagosságra. A magyarokat kivétel nélkül cinikus elnyomóknak festi, még jó, ha olykor rámutat arra is. hogy ezek elsősorban asszimilánsok és karrieristák. Nincs közöttük szinte egyetlen átmeneti alak sem, ha csak Boronkai szolgabíró-helyettes nem, aki legalább társadalmi

i® J. Grzeforzewski, Z nad granicy slowackiej, id. cikk.

G. Smőlski, Ze Slowaczczyzny, id. cikk.

León Wasilewski, Slowacy na Wegrzech. Tydzieň 1896. 38. sz, 301—302. 1.

R. Zawilinski, Slowacy ... id. h. 87—88. 1.

J. G., Agitacja przedwyborcza na Wegrzech. Manifest slowacki i jego znaczenie. Kraj 1884. jún. 23. 6. 1.

Wl. K. Zielinski, Wedrowiec 1889. ápr. 7. 187. 1.

F. L. J., Wybory na Wegrzech, Glos 1896. nov. 7. 1057—1058. 1.

L. Wasilewski, Sprawa niemadziarskich narodowošci Wegier. Ateneum 1896. 4. köt. 360. 1. J. Baudouin de Courtenay, Na ziemi slowackiej. Kraj 1899. 4. sz. 19. 1.

Sygietynski, Z wycieczki do Slowacji. Tydzlen 1899. máj. 7. 149—150.

11 Meg., Madiaryzacja Slowian. Ateneum 1869. jan. 47. 1..

12 Artur Gruszecki, W tysiac lat. Kraj (Petersburg) Czytelnia Kraju 1901. 1—39. sz.

13 w tysiac lat. Wárszawa, nakiad Gebethnera i Wölffa 1902. 398. 1.

14 Kazimlerz Wyka, Artúr Gruszecki — Polski Slownik Biograficzny IX. kötet. 1960—61. 59.1.