Irodalmi Szemle, 1973

1973/3 - Csapiáros István: Egy XX. század eleji lengyel regény a magyar— szlovák viszonyról

sorban az 1884-ben közölt Slowaczka (Szlovák nő) című elbeszélése, amelyben a 48-as magyar forradalom és azt a kővető szabadságharc kiváltotta nemzetiségi polarizációról és a bukásnak mindkét fél számára szomorú következményeiről szól.6

b) A lengyel sajtó, a lengyel utazók a magyar—szlovák viszonyról

A lengyel emigráció Duna menti, közép-kelet-eurőpai érdeklődése mellett a század utolsó negyedében közvetlen Lengyelországban is megfigyelhető hasonló érdeklődés. Ennek visszhangja különféle közlemények formájában eljut egészen a pétervári lengyel sajtóig, amelynek képviselői túlnyomórészt szlávbarátok, és akik nemegyszer rokonszenveznek a reakciós cári körökkel. A lengyelek érdeklődése a szlovákok dolga iránt a közös sorssal, a szláv kulturális közösséggel, az elnyomó Osztrák—Magyar Monarchia gyengeségei felmutatásának szándékával magyarázható. Megkönnyítette a lengyel—szlovák kapcsolatokat a szlovák föld közelsége, a lengyel és a szlovák nyelv hasonlósága. A szlovákokról, illetve a magyar—szlovák viszonyról író lengyel publicisták, írók, tudósok munkásságát Viktor Borodovčák elemzi nemrégiben kiadott s nagy szorgalomról és alaposságról tanúskodó könyvében.7

Milyen témákat érintenek a lengyel beszámolók?

Szólnak például a közoktatás, az iskolázás helyzetéről. Az ilyen írások szerzői: Agaton Giller történész és publiciszta, Franciszek Smolka, a krakkói egyetemi profesz- szor, az első magyar történészkongresszus lengyel résztvevője, Grzegorz Smólski Bécs- ben élő lengyel publicista, Wiktor Czajewski szlavista, Roman Zawiliňski nyelvész, irodalomtörténész és mások.6

Számos cikk és könyvrészlet foglalkozik a szlovák kulturális és tudományos élettel, a Matica slovenská ügyével, a Kollár-ünnepségekkel, a Szlovák Múzeum Egyesülettel s ami a lengyel tudományt közelebbről is érintette: Jan Baudouin de Courtenay krakkói professzor és társai 1898. évi mártoni kirándulásával, amelynek következményeként Krakkóban nem újították meg a híres nyelvész szerződését az egyetemen. Maga Baudouin de Courtenay professzor és társai is számos cikkben ismertették a szlovákság helyzetét mind a három lengyel országrész sajtójában .. .9

Foglalkoztak a lengyel beszámolók a szlovák sajtó helyzetével, sajtóperekkel és végül a Szlovák Nemzeti Párt országgyűlési választásokról való távolmaradásának a következményeivel.10

Mindezek a cikkek, útleírásrészletek nemcsak tájékoztatták a lengyel olvasókat, de értékelték is az eseményeket, állást is foglaltak a szlovák követelések mellett, de

6 Ugyanaz, T. T. Jež nézetei a magyar—délszláv megbékélésről. Tanulmányok a magyar— lengyel irodalmi kapcsolatok köréből. Budapest 1969. 486. 1.

7 Borodovčák Viktor, Poliaci a slovenský národný zápas v rokoch dualizmu. Bratislava 1969. 47—117. és 227—345. A szlovák szerző helyenként helytelen következtetést von le néhány lengyel szerző politikai profiljáról azon az alapon, hogy egyes cikkeik milyen sajtóorgánumban jelentek meg.

8 Slowacy. Przeglad Tygodniowy 1875. máj. 25. 273. 1.

Z podróžy po kraju slovackim przez A. Gillera Lwów 1876 St. Smolka. Wycleczka do Wegier. Lwőw 1882. 49—52. 1.

W. Czajewski. Studya literackie — Slowacy — Tygodnlk Mód 1 Powiešci 1885. jan. 12.

29—30. 1.

Korešpondencia „Kraju“ 1886. júl. 6. 3. 1.

Meg., Madiaryzacja Slowian. Ateneum 1889. jan. 47. 1.

G. Smólski, Ze Slwaczczyzny. Kraj 1893. júl. 30. 4—6. 1.

Czy jechaé do Budapesztu. Nlwa 1896. ápr. 27.

R. Zawilinski, Slowacy ich žycie i literatúra. Warszawa 1899. 84—85. 1.

9 Przeglad Tygodniowy 1875. máj. 25. 273. 1.

J. Grzegorzewski, Z nad granlcy siowackiej. Kraj 1885. júü. 9. 10. 1.

Meg., Madiaryzacja Slowian, id. m.

G. Smólski, id. cikk.

W. Szukiewicz, Madziarzy wobec uroczystoáci Kollára. Dziennik Poznanski 1893. aug. 10. 3-4. 1.

I. Baudouin de Courtenay, Wspomnienia z niedawnej wycleczki do Slowaków. Przeglad Tyhodniowy 1899. ápr. 24. 207—209. 1.

Ugyanaz, Na ziemi siowackiej. Kraj 1899. 3. sz. 15. 1.