Irodalmi Szemle, 1973
1973/3 - Párkány Antal: Az új híd építője (Részlet a „Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben” című monográfiából)
szerezte és csoportosította. „Kevesen ismerték úgy a Habsburg-monarchia gazdasági és társadalmi összefüggéseit, mint Sas Andor,“267 mégis évekig gyűjtötte és érlelte az anyagot az Egy kárpáti latifundium a hűbéri világ alkonyé n,268 című művéhez, melyet a munkácsi Schönborn-uradalom gazdasági és társadalmi viszonyairól írt. A könyvben közölt birtoktörténeti adatok szerint a mumkácsi-szentmiklősi latifundium a kuruc felkelés bukásáig, 1711-ig a Rákócziak tulajdonában volt, majd a császári kincstár kezébe került. Utána ezt a 2531 négyzetkilométernyi uradalmat, amelyhez 174 városi és falusi telephely tartozott, 1728-ban Schönborn Lothar Ferenc meinzi érseknek és örökölhetően rokonainak adományozták. A munkácsi Rákóczi uradalmat tehát fegyverrel megszerzett gyarmati területként kezelték, s a császárhű Schönbornok szuverén uralma alá rendelték. E hatalmas kiterjedésű birtok helyzetét és a XIX. század első felében betöltött szerepét vizsgálja ez a ma már egyre megbecsültebb forrásmunkának számító monográfia. A könyv — a bevezetésen kívül — négy fő részre tagolódik: I. A nagybirtok és ennek Bécsben élő tulajdonosai. II. A munkácsi uradalmi főtisztség munkája és tervei. III. A jobbágyok és polgárok az uradalomban. IV. 48/49-es események és az uradalom. Sas ebben a monográfiában eddigi kutatásait a „hűbéri világ alkonyán“ át a kapitalista gazdasági rendszer határterületéig terjesztette ki. A feudális munkácsi latifundium fejlődésének azt a szakaszát mutatja be — a marxista történetírás eszközeivel —, amely a jobbágytartó, de már árutermelő uradalom törvényszerű válságát idézte elő. A mű értékét növeli, hogy nemcsak az akkori viszonylatban is szinte példátlan kiterjedésű feudális nagybirtok társadalmi és gazdasági viszonyait tárgyalja, hanem sok tekintetben érinti Közép- és Kelet-Európa ilyen vonatkozású történetét is. Míg a feudális és polgári történetírók érdeklődése inkább csak Munkács és régi vára vagy annak birtokosai felé fordult, addig Sast nem a „csúcsok“, hanem a „völgyek, a síkok, az erdős tájak élete" érdekli „... ahol a pásztorkodó, erdőirtó és földművelő jobbágynép dolgozott.“ Mert megállapítása szerint: „Az urak nagyságának előfeltétele a kizsákmányolás nagysága volt.“269 Az egykori Schönborn-latifundiumon a „nagybirtokos kizsákmányolás polipját csak a Szovjetunió felszabadító haderőinek győzelme választotta le az Északkeleti Kárpátok sokat szenvedett népének a testéről.. ,“270 — írja munkája befejezésekor. Sasnak erre a könyvére — nem sokkal kiadása után — külföldön is felfigyeltek. Csetri Elek a Korunkban271 kimerítő és szakszerű kritikát írt róla. Összehasonlítva a munkácsi Schönborn uradalom történetét a két világháború között írt hasonló tematikájú többi művével, megállapítja, hogy „Sas Andor új uradalomtörténeti monográfiája nagy lépést jelent előre.. ,“272 Elsősorban a tudományos tolmácsolási mód és felfogás újszerűségét emeli ki. „Könyvének tárgya, a birtoktörténet — írja fontos megállapításként — „... honpolgárságot kapott a marxista történetírásban is.“273 Sas írásművének múltba világító „reflektora“ az emberi társadalom múltjának haladó jelenségeit világította meg, „Szemben olyan polgári irányzatokkal, melyek a nagybirtok történeti jogát és a jobbágy-földesúr közötti idillikus viszonyt igyekezett igazolni.“274 A kritikus összegező véleménye szerint „Sas Andor munkájának igazi értéke a birtok- történet társadalomrajzzá való kiszélesítése,“ valamint az, hogy művével felhívja .. mai helytörténészeink figyelmét a birtoktörténet és társadalomrajz összefüggéseire.“275 267 Lásd a 239. sz. jegyzetet! 277. 1. 266 Uo. 244. 1. 269 Egy kárpáti latifundium a hűbéri világ alkonyán. 17. 1. 276 Uo. 127. 1. 271 A munkácsi Schönborn-uradalom története. Kolozsvár, 1957. XVI. évfolyaai. 5. . sz. 627— 630. 1. 272 Uo. 628. 1. 273 Uo. 274 Uo. 275 Uo. 630. 1.
