Irodalmi Szemle, 1973
1973/10 - JEGYZET - Mártonvölgyi László: Forbáth Imre és a Nyitravármegye aranyórája
Forbáth Imre és a NYITRAVÁRMEGYE aranyórája Érdeklődéssel olvastam az Irodalmi Szemle 1973/5. számában Forbáth Imre Vázlatos önéletrajzát. Különösen az ifjúkorra vonatkozó részletek ragadtak meg, mert ebben a korban szoros kapcsolatban álltam Forbáthtal, majd minden nyáron sokat voltunk együtt. Talán az ifjúkori együttlét miatt is dedikálta verskötetét, Mikor a néma beszélni kezdet imígy: „Mártonvölgyi Lászlónak, aki virággal a gomblyukában szép fiatal éveinkre emlékezik és emlékeztet!” Az életrajz egyik kitételéhez, mégpedig az ifjú Forbáth avantgardista éveihez némi magyarázattal tudok szolgálni. „Avantgardista voltam — Irta Forbáth —, ha e szó alatt újítót értünk, úttörőjét fejlettebb művészi- és életformának. A mozgalom az új művészetért azonban sok tévedést Is hozott, üres szólamokat, handabandázást. Egyikünk sem volt mentes hibáktól, tévedésektől. (...) Egy vidéki lap (Nyitravármegye) aranyórát ígért az olvasóinak, akik a verses rejtvényeket megfejteni képesek .. A Nyitravármegye cikke, melyre Forbáth utal, 1933. április 21-én jelent meg (XXIV. évf. 17. szám.) A Nyitravármegye polgári lap volt, de helyt adott baloldali cikkeknek Is; a Forbáthról szóló írásoknak dr. Faith Fülöp szerkesztő (Kis József A Hétjének egykori belmunkatársa) egy teljes oldalt engedélyezett. A cikk szerzője én voltam. Kardoskodtam Forbáth Imre tehetsége mellett, azt írván, hogy versei a ma versei — ko- unk nagy melankóliájával, szürkeségével, bajával és könyörtelenségével. Költeményeiben receptet is találni — hiába, szerzőjük orvos — a ma bajaira: a forradalmat. Forradalmi poémái tüzesek, forrón törnek ki belőlük a szavak — hogy Szerafimovics szavával éljek — „vas-áradatban”. Hatni akaró versek ezek, lázadók dübörgésével és forradalmárok harci Indulójával. Az élet hatalmas szlnpompájából Forbáthnál mindig a vörös dominál. Ezzel szemben avantgardista verseit erősen megkritizáltam. „... képeket dobáltak egymásra rendszertelenül — írtam nagy bátran (és igazságtalanul) a Ma-istákról —. Nem az élet dinamikáját fogták meg bennük, a versekben érzékeltethető mozgást, mint Marinetti és a futuristák, nem is aktivizálták a költészetet, körülbelül olyan verseket írtak, mint Forbáth Imre alanti kisded verse, amelyet első kötetéből idézek: Konklúzió Trapézen fut szamaram, Mogyorót feltöröm még fogaimmal, De ki hajtja meg az idők nyáját homlokratólt szívével? Nincs miiért kétszer keresztet vetni: Ma Sajtérlás időszaka, Kutyák szava, uccák szava S így Halfogók, hurkatöltők A költő ikertestvérei vagytok! jegyzet
