Irodalmi Szemle, 1972

1972/10 - Gágyor József: A galántai járás gyermekjátékai (Részlet egy készülő gyűjteményből)

Akinek egyfolytában sikerül végigmennie a leírt dobásfajtákon, az folytatólagosan elölről kezdheti a játékot, s az elért iskolákat mindig összeadja. Ha azonban elrontja a dobást, a kavicsokat át kell adnia a szomszédjának, és várnia kell, míg újra rá nem kerül a sor. Ilyen esetben a befejezetlen öt dobás- illetve kapásfajtát elölről kell kezdenie. Sikertelen dobás vagy felkapás esetén mindig a soron levő játékos veszi át a kavicsokat.

Akinek a legtöbb iskolát sikerül összegyűjtenie, az győz.

I Susla Hilda és Plancsík Ilona, 12 évesek, Kosút 1970]

Diószegi változat

Diőszegen sikerült a játéknak további változatát is lejegyeznem. Szintén öt kaviccsal játsszák. A játékosok száma tetszés szerinti. A játék a következő dobásfajtákból áll:

1. A játékos kezébe veszi mind az öt kavicsot és a földre gurítja azokat, ugyanúgy mint Kosúton. Ezután egyet felvesz közülük, s ezzel kezdi a dobálást. Feldobja kb. 20—25 cm magasra, s mielőtt a visszaeső kavicsot elkapná, a földön fekvő kavicsok közül egyet felkap, természetesen ugyanezzel a kezével. Ezután egy kavicso* áttesz a bal kezébe, s a leírt módon egymásután felkapkodja a lenti kavicsokat.

2. Két kavicsot a jobb kezébe, a többi hármat pedig a bal kezébe veszi. A jobb kezében levő kavicsok közül az egyiket tenyere közepére helyezi, a másikat pedig a mutató-, a hüvelykujj és a középsőujj között tartja dobásra készen. Ezt a kavicsot feldobja, a tenyerében levőt gyorsan lehelyezi a földre úgy, hogy a visszahulló kavicsot sikerüljön még a levegőben elkapnia. Ezután a bal kézből mindig egy kavicsot átvesz a jobba, s a dobást addig ismétli, míg mind a négy kavics nem kerül a földre.

3. A jobb kézben maradó kavicsot feldobja, a lenti négyet gyorsan felkapja, s elkapja a visszaesőt is.

4. A játékos mind az öt kavicsot a kezébe veszi, s igyekszik azokat úgy feldobni, hogy a visszahulló kavicsok közül minél többet fel tudjon tartani a kézfején. A kézfejen maradt kavicsokat a kéz felfelé történő gyors kimozdításával újra a magasba lendíti, s ahányat el tud kapni a visszahulló kavicsok közül, annyi „iskolát“ számítanak neki be. Az iskolák számát néha írni is szokták.

Akinek valamelyik dobása nem sikerül, a kavicsokat átadja a soron levő szomszédjának, aki így szintén bekapcsolódik a játékba, illetve ha már egy kör lement, folytatja a játékot, mégpedig attól a játékmozzanattól, amelyet elrontott. A játékot az nyeri meg, akinek a legtöbb iskolát sikerül összegyűjtenie.

fCsanaky Eleonóra és Csadi Katalin, 12 évesek, 1970 Diószeg)

Kismácsédi változat

A játéknak Kismácsédon további változata fordul elő. Minden játékosnak tetszés szerinti, de egyforma számú kavicsa van, legtöbbször azonban tíz. A nézők (a nem játszó gyerekek) közül valakit megbíznak, hogy figyelje a játékot, nehogy valaki csaljon.

A játékot mindnyájan egyszerre kezdik. A következő játékmozzanatok követik egymást:

1. A játékos a kavicsok közül egyet lehelyez a földre, egyet a jobb kezébe fog, a többit pedig a balban tartja. Ezután a jobb kezében levő kavicsot feldobja a magasba (20—25 cm-re), s a földön fekvő kavicsokat gyorsan felkapja úgy, hogy még a visszaeső kavicsot is sikerüljön elkapnia. Ha ez sikerül, egy kavicsot mindig félretesz. Ezt minden kaviccsal végigcsinálja, tehát például 10 kaviccsal való játszás esetén kilencszer ismétli.

2. Ugyanaz, mint az előző pont, azzal a különbséggel, hogy a játékosnak most két kavicsot kell letennie a földre, illetve felkapnia a földről és félretennie. Tíz kavicscsal való játszás esetén először csak egy kavicsot kap fel.

A játék további mozzanataiban a játékosnak három, négy, öt stb. kavicsot kell felkapnia a földről.