Irodalmi Szemle, 1972

1972/9 - Ajgi, Gennagyij: Versek (Oravecz Imre fordításai)

elmozdulásod benne! a másik — egy mint a tér — egy mely arra vár:

hogy elhagyja — hogy elhagyd:

— a deszkákban is! — felfeslik mindenütt mint holdgyűrű mögött a fény:

egy pillanatig rózsaszín mint kagylóban a seb — várod hogy peremén nyomot hagyjon tudod: hol vagy? miért vagy?

meddig? — így feslik fel ha száraz sóhajjal:

érintik —

amíg nincs vége a fájdalomnak: sehol — semelyik magaslaton

és ismét — az erdő

és az erdőn milyen helyek? — melyeket Isten énekel ó ideje már hallani őket! egyik se az időben

hanem a legfensőbb hangban:

hol mint az eszme tündöklik az éj s a nappal mint Isten elméje fényes:

hadd zengjenek! ez a mi boldogságunk hogy elképzelhetjük őket! —

de van — egy nem csak elképzelt:

sugaras egy — minden tisztáson:

ezt szomjúhozom! —

a nemzetség fényét (ugyanazon a hangon:

énekel — mindenütt az erdőn ugyanaz az Isten)

Gennagyij Ajgi