Irodalmi Szemle, 1972
1972/8 - Turczel Lajos: Mikszáth Kálmánról
Turczel Lajos Mikszáth Kálmánról* születésének 125. évfordulóján Élete és életrajzi kapcsolatai a szlovákiai tájakkal Mikszáth 1847. Január 16-án született Szklabonyán. Családja a paraszti és nemesi életforma határmezsgyéjén élt, de nem volt nemesi eredetű. Apja — Petőfi apjához hasonlóan — egy ideig mészáros és kocsmáros volt, s ikis birtokát a kettős mestersége által szerzett jövedelméből gyarapította. A falusi-népi környezetben töltött gyermekévek nagy hatással voltak Mikszáth lelkivilágának alakulására és írói tehetsége kibontakozására. Gyermekkori élményvilága központjában a népiköltészet áll, amelynek termékeit mohón tette magáévá. Egyik vallomásában azt írja, hogy beteges gyermek volt, és apja a falu legjobb mesélőit fogadta fel a szórakoztatására. Egy másik visszaemlékezésében a mesék és a népi hiedelmek, babonák világában rendkívül jártas nagyanyjáról szól meleg szeretettel. Középiskolai tanulmányait 1857 és 1866 között Rimaszombatban és Selmecbányán végezte. Mindkét helyen aktív tagja volt az önképzőkörnek. A rimaszombati gimnázium önképzőkörének érdemkönyve és albuma 8 verses és 4 prózai zsengéjét őrizte meg az utókor számára. Verssel szerepelt abban az érdemkönyvben is, amely Petőfi selmeci diákoskodásának emlékét őrzi. A két gimnázium tanáraiból a rimaszombatiak — közülük főképp a losonci születésű Fábry János, valamint Baksay István és Szeremley Károly — voltak rá nagy hatással. A rimaszombati és selmeci környezetet és a hozzájuk fűződő diákélményeit a műveiben is gyakran szerepelteti, így például a Tavaszi rügyek novelláskötetben, A szökevények, a Ne okoskodj, Pista! és Az aranykisasszony című elbeszélésekben. Középiskolai tanulmányai befejezése után a pesti jogtudományi kar hallgatója lett, de a jogi diplomát sohasem szerezte meg. 1871-ben, tanulmányait megszakítva, Nógrád megye székhelyén, Balassagyarmaton vállalt állást; későbbi apósának, Mauks Mátyásnak főszolgabírói hivatalában lett esküdt. A megyei környezetben való hivataloskodás az irodalmilag feldolgozható élmények új, gazdag forrását jelentette számára. Ekkor már szorgalmasan írogatott is, de próbálkozásait hosszú ideig nem kísérte siker. 1873-ban irodalmi pályája érdekében Pestre költözött ifjú feleségével, Mauks Ilonával együtt, akivel — a Mauks család ellenkezése miatt — titokban esküdött meg. A pesti sikertelenség és nyomor a szerelmeseket csakhamar elszakította egymástól. Mikszáth nem bírta elviselni, hogy a felesége is vele szenvedjen, nélkülözzön; ezért azzal az ürüggyel, hogy már mást szeret, válásra bírta őt, és — mint szakító levelében írta — egyedül indult tovább „a megkezdett úton, mely vagy jelvezet a magasba, vagy le a mélységbe." Az irodalmi elismerést, népszerűséget végül is Szegeden sikerült megalapoznia. 1878 augusztusától 1880 végéig a Szegedi Napló megbecsült szerkesztőjeként és harcos ellenzéki újságíróként két és fél esztendőt töltött a Tisza-parti városban. Szegednek * Az írás ismeretterjesztő előadásnak készült.
