Irodalmi Szemle, 1972

1972/1 - HAGYOMÁNY - Szíj Rezső: Kazinczy Ferenc, Szabó Lőrinc és a könyvművészet

azokra a kövér és sovány tehenekre emlékeztetnek, melyeket az egyiptomi király látott álmában. Azután meg a K betű felső ága sem hajlik annyira ki, mint kellene. E három betű kétségtelenül megérdemli, hogy Falka úr újra messe őket, hogy ekként teljesen széppé tegye típusát."6 Ismét más helyen — Helmeczyhez Irt levelében — a következőt olvassuk: tervezett összes műveit Falka betűivel nyomassák. „Az idők megnehezültek, s oly ékben mint elkezdém a kiadást, Galeriácskám meg nem jelenhet. De adjunk neki legalább oly külsőt, mely első reá pillantással is ígérjen, várasson valamit. A francia munka két levele, melyet példányul zárok ide, igen szép formátumot ád. Alkalmaztassa magát egészen ehhez a Kiadó, (azt az egyet kivévén, hogy az oszlopcim ,columnentitel’ antiqua betűkkel és ne cursivekkel rakattassék, s az első sortól távolabb álljon s végyen a munkához oly fejérségű papirost, mint a Budai Ti- tulareé, vagy az amit Trattner Ur vétetett a Kis és Pánczél [Pál] Pályairásaikhoz, s ha a nyomtatószin [festék] elég fekete lesz, mind el lészen érve amit óhajtottam.

— Bár a Falka betüjivel nyomtattatnék! mely kétségen kívül szebb, mint minden egyéb betűink. Ha ezt meg nem kaphatná munkám, azokkal kellene azt nyomtatni Trattner urnái, a melyekkel Sylvesterem Grammaticájának deák textusa nyomtattatott, de újra öntve az ö és ü betűkkel."1

Talán fölösleges is hangsúlyoznunk, hogy Kazinczytől távol állt a sovén elfogultság, s ha ő elismeréssel nyilatkozott hazai termékről, ez esetben Falka betűiről, úgy ennek reális értékéhez kétség nem férhetett.

Figyelembe vette-e a könyvnyomtató Kazinczynak, mint szerző-kiadónak előírásait? Ennek ellenkezője derül ki a barátjának, Helmeczynek 1814. jan. 5-én Irt leveléből, amelyben példát mutat arra is, hogyan kell nézni a betűket, s keresni a szöveghez, a tartalomhoz legmegfelelőbbet.

Hogyan kell vizsgálni a betűket? „A velem most közlőit Mittel Antiqua betűk irgalmatlanul rosszak. A B-ben a felsőbb has nagyobb, mint az alsó, holott az alsónak kell vala nagyobbnak lenni. — A kis p hasa kisebb, mint lennie kellett volna. A kis m összve van szorulva. A tt nem áll olyan közel egymáshoz, mint kellene. Egy szóval nem érdemli, hogy Trattner Ur ebből öntessen. — De miért nem öntet Trattner Ur a Falka igen szép formájú betüjiből, melyeknek imhol két rendjek. (Ide ragasztott Kazinczy két sornyi mintát.) Ennél én a Degen és Strauss Bécsi Nyomtatók betüjit sem tartom szebbeknek, sőt én e mellett maradnék, ha e között és az azokéik között volna szabad választanom. Szépek Falkának azon betűji is, melyekkel a Vidához irt Epištola és a Vitkovicshoz irott nyomtattattak. Minden attól függ, hogy szép festék adassék hozzájuk és szép papiros, s ügyes Mivész.“s Kéri barátját, hogy szép nyomtatőpapirost biztosítson a könyvének. A formátumot is előírja, s azt is hogy egy kolumnára 25 sor kerüljön a Berzsenyi-kötet előszavának betűiből, amelyek csak alig maradnak lejjebb Falka betűinél. — „Az nékem különösségeim s talán gyengéim közé tartozik: de oly gyengém, melyet meg nem győzhetek s nem is akarok meggyőzni. Szeretném, ha munkám nagy csint mutatna cifra nélkül. (Simplex munditiis! mint Horatc’ Pyrrhája. )“9

Helmeczyhez írt másik levelében minden idők alapvető tipográfiai követelményét szögezi le. Azt, hogy a könyvet nem a cicomázás teszi széppé, s hogy szép lehet a könyv egyszerű eszközökkel is, ha jó ízlés párosul a hozzáértés mellé: „Maradjunk meg — az általam választott Mustra papiros formát(um) és a grobe Ciceró mellett. A most velem közlött garmond nem szép, éppen úgy nem szép mint a minap láttatott Mittel. így munkáim nem jőnek ki cifrán és pompásan, s ezt nem is óhajtom; de nagy csínnal s ékben, ezt pedig nagyon óhajtom. Ez lesz munkáimnak utolsó Kiadások s akarom, hogy a Kiadásnak külsője is éreztesse, hogy Ízlésem nem volt rossz.“10 Biztosítékot szeretne arra nézve, hogy ha Trattner nem akarná folytatni művei sorozatos kiadását, akkor is „ugyan ezen f ormát (um) ban, ugyan ilyen papiroson, ugyan ilyen, sőt épen ezen betűkkel nyomtatni. Külömben a más betűkkel nyomtatott későbbi kötetek nem fognának illeni az elsőbbekhez,"u

6 Ännaíen der Literatúr u. Kunst in dem österr. Kaisertume. 1811. szept. Gulyás Pál fordítása. L. i. m. 39. 1.

7 Levelezés 10. köt. 18 — 19. 1. 1812. június 17. Széphalomról.

8 Levelezés 11. köt. 171. 1.

8 L. Uo. 11. köt. 172. 1.

!•> Uu. 11. köt. 308. 1.

U Uo.