Irodalmi Szemle, 1972

1972/7 - Révész Bertalan: Czuczor Gergely emlékezete

mégis ez a legjobb. Ez közelíti meg leginkább a reformkori hősi epikának azt a Vörösmarty által megvalósított korszerű változatát, amelyben a nemzeti történelmi múlt szerelmi motívumokkal, idilliéi, lírai részletekkel átszőve jelenik meg, kifejezve a nemesség polgárosodó érzelmi világát.

Befejezetlen maradt a Hunyadiról és nándorfehérvári győzelméről 15 énekre tervezett nagyszabású hőskölteménye. Bár az Aradi gyűlést bevégezvén, 1829 eleje óta dolgozott rajta, már csak részletek készültek el belőle. Ennek fő oka — egyéni körülményein kívül — abban keresendő, hogy. a 30-as évek elejére az eposz mint műfaj időszerűtlenné válik, s egyre határozottabban hódítanak a modern epikai műfajok: a regény és a novella. Az eposz monumentális tervéből, valamint az elkészült részletek, epizódok terjedelméből, mondanivalójából arra következtethetünk, hogy Czuczor e művével nemcsak hősének, hanem nemzete dicsőségének is méltó emléket szeretett volna állítani; a nagy törökverő Hunyadit — a töredékek tanúsága szerint — nemcsak nemzeti hősként dicsőíti, hanem mint „a kereszténység égtől hivatott védőjét“, akinek kötelességévé tétetett az egész keresztény civilizáció ügyének védelmezése. Eszmei és művészi tekintetben egyaránt hatalmas előrelépést jelentett volna, mindenekelőtt abban, hogy éreztette volna: a nemzeti-történelmi hőstetteknek a nép Is részese volt.

A 30-as évek elejétől a hazafias elbeszélő költészet a kisebb epikai formákban, különösen a balladában élt tovább. Ekkor már a magyar történelmi múltból nem a harci erények és a nagy katonai győzelmek mozzanatai, hanem „a nemzeti törekvések erkölcsi követelményei kerültek az előtérbe, s a költészet az önzetlen és áldozatos hazafiideál mintaképeit kereste a múltban“. (Kk., 483. 1.) — A fejlődésnek ezt a fordulatát Czuczornál is megtaláljuk; hiszen költői tehetsége ez idő tájt egyre inkább kisebb elbeszélő költeményeiben, elsősorban balladáiban érvényesül. Míg eposzaival egy avulóban levő műfajt képviselt és csak középszerűt tudott alkotni, balladáival sok tekintetben előtte járt korának, s Arany Jánosnak egyengette az utat. Történelmünk nem egy kimagasló egyéniségét: Hunyadit, Szondit, Kinizsit, Kontot stb. ő avatta balladahősökké; vele kezd tisztulni a németes balladatípus fantasztikus-kísér- tetieis-érzelgőis légköre, amely történeti, reálisabb tárgyi világba kerül. Ö már nem a hátborzongatóan érdekfeszítő izgalmak ábrázolására törekszik, hanem hazafias emelkedettségre, hogy kifejezhesse hódolatát az emberi és nemzeti kiválóság előtt. Legismertebb balladája a Hunyadi-ciklus Hunyadi című darabja, amely azáltal vált méltán híressé, hogy a törökverő hős alakját a leghatásosabban formálta meg a magyar köztudatban. A retorikus intonálású költemény az egymás után érkező hírnökök üzeneteivel s a rendíthetetlen Hunyadi válaszaival drámai feszültséget teremt; minden strófa egy-egy hatásos jelenet, végül a böfejezés epigrammatikus fordulata teljes nagyságban mutatja fel a hős legelső tulajdonságát: önzetlen és önfeláldozó hazaszeretetét. íme az utolsó strófa befejező sorai:

Magyar hazán és nemzeten Nem dúl pogány hatalma!

S acélt ragad, lovára kap,

Csatáz, viv, izzad éj és nap,

S míg nem győz, nincs nyugalma.

Erdélyi János, a kortárs-költő és esztéta tömören így értékelte Czuczor balladaköltészetét: „amit e nemben Czuczor adott, költészi irodalmunk legjava közé tartozik“. Valóban, költőnk balladái, Vörösmarty legjobb darabjai mellett is, sajátosan egyéni hangszerelésűek — egybén-másban nagy kortársán túl is lép —, s méltán képviselik egy ideig balladaművészetünk csúcsát. Erdélyi 1854-ben elhangzott fenti megállapítása annál inkább helytálló, mert Arany nagykőrösi ballada-korszaka ekkor még éppen csak elkezdődött.

Czuczor lírájának legfőbb témái a haza, a hazafiság, a nemzeti közügy, a különféle maradi és kóros tünetek; lírája tehát úgyszólván teljes egészében pártos, közéleti líra. Ezt bizonyítja többek közt epigrammaköltészetének sajátos alakulása és szerepe. Kezdetben csak hagyományosan élt vele, majd fokozatosan — akárcsak Vörösmarty — a nagy történelmi hősök miniatűr portréivá tágítja, s a közelmúlt nagyjainak emlékét is megidézve, az önfeláldozó reformkori hazafiságot hirdette. Egyik legjobb, a de636