Irodalmi Szemle, 1972
1972/6 - Az irodalmi kommunikáció kutatása Nyitrán
az irodalmi kommunikáció kutatása Nyitrán A Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudományi intézetében befejeződött a magyar-szovjet irodalomtörténeti tanácskozás... A kétnapos eszmecsere résztvevői... arra az egyöntetű, megállapodásra jutottak, hogy feltétlen szükséges a marxista szemiotika létrehozása, amely elvi alapjaiban különbözik az idealista teoretikusok által kidolgozott szemiotikától. , ________________ . .. a szinpozionon döntés született, hogy a Gorkij Világirodalmi Intézet és az irodalomtudományi intézet együttesen állít össze kötetet a marxizmus és a szemiotika irodalomelméleti kérdéseiről. (Magyar Nemzet) A szépirodalmi szöveg vizsgálata ma már szinte el sem képzelhető anélkül, hogy legalább említést ne tennénk a hírértékről — a szöveg hírértékéről. Ebből következik, hogy a „jel-központúság" helyébe, amelyet a strukturalizmus hirdetett és terjesztett, az utóbbi időben az „információ-központúság“ lépett. A kutatókat többé nem a jelek érdeklik önmagukban, hanem a szöveg jelentése, információtartalma. A hírérték viszont csak a kommunikációs folyamatban, a kommunikáció során válik evidenssé; ezért a szépirodalmi szöveg információs értéke is csak a kommunikációelmélet alap- elveinek a figyelembevételével fejthető meg. A kommunikációelmélet alkalmazása az irodalmi szövegek vizsgálatában szükségszerűen feltételezi az olvasót, illetve az olvasói empíriát. Az irodalmi kommunikáció eszerint az információátadás és az 'információ- befogadás folyamata. A szép irodalmi szöveg kommunikációs vonatkozásait nálunk mindenekelőtt Nyitrán vizsgálják és kutatják. A kutatócsoportot (Irodalomkommunikációs Kabinet) évekkel ezelőtt a nyitrai Pedagógiai Fakultáson szervezték meg. Az elért tudományos eredmények tanulmánykötetekben, önálló monográfiákban láttak napvilágot, amelyek nemcsak Csehszlovákiában, hanem külföldön is fölkeltették az érdeklődést a kutatások iránt. Az eddigi kiadványok közül Az irodalmi szöveg interpretációjáról (O interpretácii umeleckého textu) címűt érdemes megemlíteni, amelynek már két kötete jelent meg, a harmadik pedig nyomás alatt van. Ugyancsak nyomdában van Az irodalmi kommunikáció (Literárna komunikácia) című tanulmánykötet is, amely teljes és átfogó képet ad az irodalmi mű és az olvasó viszonyáról. Az említett tanulmánykötetekben a legjelesebb szlovák szakemberek tanulmányai szerepelnek, de akadnak bennük írások külföldi szerzőktől is. A Nyitrán működő szlovák szakemberek közül a legismertebbek František Miko, Stanislav Šmatlák és Anton Popovič, de ott dolgozik a szlovákul és magyarul egyaránt író Zsilka Tibor is, akit állandó publikációiból az Irodalmi Szemle olvasói is jól ismernek. A nyitrai kutatócsoport vezetője és a kutatás szellemi irányítója F. Miko. Kifejezésrendszerét ma már nemcsak nálunk ismerik, hanem külföldön is. Legújabban Miko a kifejezésrendszer egyes stíluskategóriáiról terminológiai szótárt készített, amelynek magyar fordítását jelen számunkban elsőként közöljük. A terminológiai szótáron kívül még két tanulmányt közlünk a nyitrai kutatók munkáiból: Anton Popovič Az irodalmi kommunikáció modellje és a fordítás, valamint Zsilka Tibor Szemiotikái műelemzés című tanulmányát. Popovič írását A műfordítás poétikája (Poetika umeleckého prekladu) című könyvéből választottuk ki, amely 1971-ben jelent meg a Tatran Kiadó gondozásában.
