Irodalmi Szemle, 1972
1972/6 - Mártonvölgyi László: Új sír van a temetőben
Mártonvölgyi László új sír van a temetőben — Búcsú Dallos Istvántól — Messze jártam, amikor áprilisban Dallos Istvánt magába fogadta az anyafőid, s csak utólag értesültem arról, (hogy új sir van a fe’lsőbodoki temetőben. Az övé... Utoljára a nyitrai Zobor kávéházban beszélgettem vele. Akkoriban jelent meg utolsó könyve, A Híd vallomása, amely értékes bepillantást nyújt a szlovákiai magyar irodalom egyik mozgalmas korszakába. Sokszor ültünk egész éjszakán át a kávéház márványasztalánál, amikor a Hidat szerkesztettük. Dallos István újságíró volt, nappal híranyag után nyomozott, magam jogászként tevékenykedtem egész nap, de az éjszaka a miénk volt. Olvastuk a kéziratokat, szelektáltuk őket, megbeszéltünk mindent apróra, meg is jelent a négykötetes Szlovenszkói magyar írók antológiája is, a tízkötetes Magyar Album is. Hogy ezek a művek megjelenhettek, abban Dallos István szervező erejének oroszlánrésze volt. Nem volt egy fillérünk sem, Dallos István délutánonként maga igépelgette a gyűjtőíveket, amelyeket szétküldött minden címre, ahonnan anyagi támogatásra számíthatott. Az utókor értékelte is a fáradozást. Ma majdnem minden kútforrás megállapítja, hogy az antológia átfogó arcképe az első köztársaság magyar irodalmának. Benedek Marcell Oj irodalmi lexikona a sokféle irodalmi antológiák legjelentősebb sorozataként értékelte. Dallos István családja Zséréről származik, maga is nem egyszer hangsúlyozta, hogy ő is zsérei gyökér. Törzsökös magyar falu volt ez a Zsibrica és Zobor mögött — talán innen származott át Dallos Istvánba a józan ész és főként a szívósság, kitartás. Maga azonban már Nyitrán született, szegény szülők tizenharmadik gyermekeiként, 1901. december 26-án. Fiatal korától vonzotta az újságírás és a publicisztika. Húszéves korában már belső munkatársa volt a Népakaratnak, 1924-től pedig a Prágai Magyar Hírlap nyitrai szerkesztőjeként működött. Közben dolgozott más lapokba is, a Híradóba, az Oj Hírekbe, a Magyar Írásba, a Magyar Újságba, a Tolnai Világlapjába. 1935-ben megalapította a Híd könyvkiadó vállalatot, amely egymás után jelentette meg a különböző kiadványokat, a Nyitrai írók könyvét, Hevessy Sári Sárbilincsben című verseskötetét, Ethey Gyula A Zoborvidék múltjából című történelmi tanulmányát, e sorok írójának két könyvét [Zarándokúton a Kárpátok alatt, Emlékek földjén], a négykötetes antológiát, majd a tízkötetes Magyar Albumot, amelyet később a fasiszta állam betiltott. Dallas 1939-ben átvette a Nyitravármegye főszerkesztői tisztét, de a fasizmus ezt a lapot is betiltotta. A felszabadulás után a Hlas nitrianskeho kraja szerkesztőségében dolgozott, de csakhamar bekapcsolódott az irodalmi életbe is, s dolgozott az Oj Szóba, a Hétbe, az Irodalmi Szemlébe és több más magyar lapba. Serényen küldözgette cikkeit akkor is, amikor már mint súlyos beteg Nyitráról rokonához, dr. Turan felsőbo- doki orvoshoz költözött a tapolcsányi járásba. Ott érte utói a halál is. Dallos irodalmi érdemeit a Nyitra aranykönyve (dr. Faith Fülöp, 1939) úgy méltatta, miiint sokoldalú, a nyitrai kultúráiét egészét belhálózó tevékenységet, melyet az általánosan kedvelt és szerény hírlapíró és író példásan szívós akarattal és hihetetlen
