Irodalmi Szemle, 1972

1972/5 - Chmel, Rudolf: Adalék a szlovák—magyar irodalmi kapcsolatok tanulmányozásához (Befejezés)

módszerét az idő parancsa határozta meg: a cseh közvéleményt a szlovák irodalomba való kritikai beavatkozás szükségességéről kellett tájékoztatnia.33 A magyar irodalomról szóló szlovák cikkek, recenziók ugyancsak az idő parancsából születtek, a magyar irodalmi helyzet ismertetésének és (sokszor apriori) bírálatának igényéből, minden elvibb program és módszertani alapelv nélkül; az államfordulat után a helyzet egy időre az objektív tudományos kutatómunka javára billent. Szinte ugyanez mondható el a magyar publikációkról is, amelyek szintén nem valamely rendszerből nőnek ki, bár a pozitivizmus, később pedig — az államfordulat után —, a szellemtörténeti irány került túlsúlyba a magyar irodalomtudományban. A fordulat előtti korszak visszhangjelenségeiben nem figyelhetők meg semmilyen egyértelmű rendszer nyomai. Alapvető küldetésük a tájékoztatás, illetve az adott mű vagy szerző kritikai elutasítása volt. Az államfordulat után a kutatás mindkét oldalon tudományosabb alapokra helyezkedett, a tájékoztatás megalapozottabbá, tárgyilagosabbá vált, annak ellenére, hogy számos dilettáns is szóhoz jutott.

A szlovák és magyar irodalom kölcsönös tudomásulvétele az elmúlt másfél század során olyan változásokon esett át, amelyek a szlovák-magyar belső kapcsolatokat is alakították. Ez a felfogás is rávilágít azonban arra, hogy milyenek a konkretizálás, az adott irodalom visszhangjának lehetőségei a másik irodalomban, s mi módon felel meg ez a „külső“ szempont a befogadó irodalom belső fejlődésének.

33 Milan Pišút, Vývin slovenskej literárnej histórie a vystúpenie Jaroslava Vĺčka. LHS IV, 1. szám. 20—21.

Derkovits Gyula: Téli ablak (1939, tempera)