Irodalmi Szemle, 1972

1972/3 - HAGYOMÁNY - Szénássy Zoltán: A csucsai kastély költője

Szénássy Zoltán a csúcsai kastély költője Csúcsa, a Kolozs megyei kisközség a festői Királyhágó tövében fekszik. Az apáról fiúra szálló népmonda szerint a Körös menti malomban dolgozott valaha Kinizsi Pál, a későbbi híres törökverő, aki innen csapott fel katonának Hunyadi Mátyás seregébe. A történelmi vonatkozások mellett a község irodalmi szempontból is jelentős: a kis református templom mellett emelkedő hegyoldalban áll a híres Boncza-kastély, amelynek 1915-től 1918-ig Ady Endre volt lakója, s amely 1919-től Goga Octavian volt román politikus és költő tulajdona. Csúcsa és a Boncza-kastély Ady emlékét idé­zik. A kastély falai egy szerelem történetéről vallanak: Boncza Berta, Ady Csinszkája innen vonult be az Irodalomtörténetbe. A Körös hídján átlépve, hatalmas faragott fakapu fogad. Meredek kerti út vezet fel a várszerűen kiemelkedő kastélyhoz. A festői látványt és a kastély urát hadd mu­tassa be Ady, aki majd négy esztendőt töltött a falak között: „... Boncza: Jókai re­gényalak... Annyi pénzen, amennyin az Alföldön kétezer hold búzatermő földet vehe­tett volna, megvette a csúcsai hegyet, négy kastélyt épített a hegyoldalba, négy kas­télyt sziklába vágott teraszokon, egymás hegyébe, fel a csúcsig. A hegy lábánál a Kö­rös vágtat s az egészet sziklabástya szegélyezi — épp csak az ágyúrések hiányoznak, hogy középkor legyen.“ A négy közül a legnagyobb a Boncza család rezidenciája, míg az ún. „kis kerti ház“ Ady és Csinszka, a fiatalok lakása volt. A ház falán fehér márványemléktábla idézi Ady szellemét, és tanúskodik arról, hogy e kis — ma koszorúkkal díszített — szobában születtek a „Csinszka-dalok". Ady útja Érmindszentről Párizson keresztül vezetett Csúcsára. A Svájcban nevel­kedő várkisasszony a géniuszt látta és tisztelte Adyban, és a nagy műveltségű dzsentri lányt magával ragadták az Oj versek költőjének sorai. Három évi látatlan ismeretség után találkoznak először — közben sűrűn leveleznek egymással —amikor 1914 ápri­lisában Ady eleget tesz a csúcsai meghívásnak. A költő előzőleg Nagyváradon régi barátaival találkozik, és a hajnalba nyúló együttlét után — alig pihenten — indul Csúcsa felé. A váradi este utáni mámoros hangulatban Ady túlment a kitűzött célon, és csak Bánffyhunyadon veszi észre, hogy már rég elhagyta a csúcsai állomást. így kénytelen volt megvárni a visszafelé tartó vonatot, s csak nagy késéssel érkezhetett Csúcsára. Csinszkával történt első találkozásukról Dénes Zsófiához írt levelében így számol be: .. .„Tudtad, ugy-e, hogy Bertukával vagy három éve levelezem. Eddig nem láttuk egymást, most először. Nemhivatal osan látogattam oda, az apja nem is volt otthon, csak a nagyanyja és a nagynénje őrizték. Este érkeztem meg, a kocsim körül a sötét­ben mindenfelé nő volt, az arcát nem láttam senkinek, de mikor kezet fogtam vele, megismertem, hogy ő az .. A költő első ízben tapasztalja az igazi, a tiszta szerelmet. A sokévi hányódás, ka­landok után Csúcsa a révbejutást jelenti számára. Első (találkozásuk emlékét Vajon milyennek láttál című versében örökíti meg: ... Gondolod, hogy mindent láttál? S hitted-e, hogy szívighathatsz? Minden vagyok, amit vártál Minden vagyok, mit nem sejtesz Minden vagyok, mi lehetünk.

Next

/
Thumbnails
Contents