Irodalmi Szemle, 1972
1972/3 - Chmel, Rudolf: Adalék a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok tanulmányozásihoz
Rudolf Chmel adalék a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok tanulmányozásához (Irodalomkritikai visszhang jelenségek, konkretizálás és kapcsolatok) A szlovák összehasonlító irodalomkutatás nem tárta föl egyenlő mértékben a szlovák irodalom és a külföldi irodalmok kapcsolatainak valamennyi területét. Nálunk a hagyományos oroszbarátság, a szláv kölcsönösség elve, a társadalmi események és más politikai-kulturális szükségletek nyomása alatt kor-ábban Is, az utóbbi időikben ás a sízlo- vák-orosz, illetve szlovák-szovjet irodalmi kapcsolatok tanulmányozását szorgalmazták, más szláv és főleg nem szláv (német, francia, magyar és egyéb) irodalmi kapcsolataink rovására. A szláv és ruszofil gondolat társadalmi és politikai funkciójából és 19. századi szlovákiai hatásából következett a szlovák-orosz kapcsolatkutatás elsődleges igénye. Közben az érdeklődés irodalmon kívüli tények és összefüggések föltárására, a kapcsolatokban jelenlevő ideológiára irányult, míg a formai eszközök és struktúrák tanulmányozásáról elterelődött a figyelem. A szomszéd (például magyar) és nyugati irodalmakhoz fűződő kapcsolatok háttérbe szorultak. Ismeretük nőikül azonban a szlovák irodalom fejlődési folyamatáról nem alkothatunk teljes képet. Mindez a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok kutatásáról is elmondható, bár — s ez első pillantásra paradoxonnak látszik — Pavel Bújnák, a szlovák hungarológia megalapítója, 1918 előtti tanulmányaival tulajdonképpen magát a szlovák komparatisztikát alapította meg, s fordulat utáni munkája Arany szlovák fogadtatásáról szól, ráadásul ez a szlovák irodalomtudomány első összehasonlító monográfiája is. Bújnák tevékenysége a szlovák komparatisztika születési szakaszát reprezentálja. Üjabb szerzők munkái mélyítették és tágították a problematikát, de több okból többnyire torzók vagy megvalósulatlan tervek maradtak. A későbbi — felszabadulás utáni — érdeklődés a magyar irodalom és a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok tanulmányozása iránt csupán alkalmi jellegű volt, többnyire évfordulókhoz, fordítások utószavaihoz kapcsolódott. Az irodalmi kapcsolatok kérdései 9zinte egyáltalán nem kerültek felszínre. Irodalomtörténeti kutatásaink jelenlegi állapota sürgeti a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatproblémák vizsgálatát és értékelését. A komparatisztika feladata egy-egy adott konkrét irodalom fejlődésképének és jellemző vonásainak komplex feltárása lesz. A felhalmozott anyagot irodalomtörténeti elemzésnek kell majd alávetnünk. A szlovákmagyar irodalmi kapcsolatok helyes értelmezése nyomán, az elmélyült kutatómunka további szakaszában a többi szlovák-másirodalmi kapcsolat bináris vizsgálatának lényegesen meg kell előznie az objektív és komplex európai és világirodalomtörténet megírását. Csakis a kétoldalú kapcsolatoknak a sokoldalú kapcsolatokkal való dialektikus tagadása, illetve a nemzeti és nemzetközi dialektikus egysége révén juthatunk el bizonyos eredményekig. Ki kell mutatnunk, hogyan került sor a sértetlen, zárt bináris kapcsolatok „felbomlására“ a multiliiteráliis összefüggések propozlciói által. Ez a feszültség minden nemzeti irodalom fejlődésének, tágabb és összirodalmi viszonylatokba való beilleszkedésének a serkentője. A szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok tanulmányozásának a múltban történelmi- politikai funkciókat tulajdonítottak, mintha irodalmi kérdések tisztázása útján kellene megvilágítanunk a két nemzet, lilletve a szlovák nemzet és a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség életének és együttélésének bonyolult és ellentmondásos problematikáját. Ezeket a kérdéseket az irodalomtudomány képtelen megnyugtatóan megoldani, és közvetlen módon meg sem kísérli, nem ez a sajátos feladata. Leginkább Ilyen vonat
