Irodalmi Szemle, 1971
1971/10 - Hamar Kálmán: A Barsmegyei Népszava és a Garam-vidéki lapok 1919-ben, valamint a lévai direktórium tevékenysége
Mit akarnak ezzel szemben a bolsevikok? Azonnal a proletárság uralmát. Dehát lehetséges-e ez? Mi azt véljük, mármint a polgárság, hogy nem... a bolsevikok ki- sebb-nagyobb zavarokat okozhatnak, de nem akadályozhatják a forradalom fejlődésének rendes folyamatát... Magyarország forradalmi polgársága és forradalmi szervezett munkássága egyesült erővel kell hogy őrt álljon a veszedelem óráiban.. .‘‘13 A forradalom fejlődését a lévai polgárság kétségbeesetten és tanácstalanul vette tudomásul. A lap Mi a bolsevizmus című Írásában újból foglalkozott a szocialista forradalom gondolatával: „A bolsevizmussal tehát mint a legnagyobb és leggonoszabb ellenséggel kell szembeszállnunk."u Nacionalista elfogultsága ellenére a lévai polgárság jobbnak látja a csehszlovák burzsoázia hatalomra jutását Léván, mint a szocialista forradalom győzelmét a város területén. 1919 január közepén a Bars rendre és nyugalomra szólítja a város lakosságát: „A katonaságot a kormány a közelgő cseh megszállás hírére Léváról elparancsolta, s most a polgárság maga ügyel fel a rendre, az élet- és vagyonbiztonságra... A megszálló csapatokkal szemben ellenállást senki ne tanúsítson, azok iránt köteles udvariasságot és tisztességes viselkedést mutasson, mert Léva városában épp oly intelligens, értelmes emberek laknak, mint bármelyik nagyobb európai városban ... Tűrni és tűrni, ez legyen mindenkinek erkölcsi parancsa ... Rend és nyugalom. Csak az menti meg a város belső békéjét.“15... A párizsi békekonferencia határozata értelmében a Károlyi-kormány megkezdi a felbomlott hadsereg maradványainak kivonását a Csehszlovákiának odaítélt területekről, így Léváról Is. Magyar- ország katonáinak elvonulása című Írásában a lap beszámol a lévai helyőrség kivonulásáról és a csehszlovák csapatok megérkezéséről: „A lévai géppuskások e hó 8-án éjjel Pálmay százados vezetése alatt Ipolyság felé elvonultak, mivel a kormány rende- lete folytán Léva városát katonailag ki kellett üríteni. A nemzetőrök leszereltek, s most a városi polgárság tartja fenn a városban a rendet. Az első napokban úgyszólván egyedül a főgimnázium felső két osztályának tanulóiból álló csapat őrködött a közbiztonság fenntartása felett“16.. .Az újság hírt ad a csehszlovák csapatok megérkezéséről is: „A csehek január 15-én érkeztek meg, mintegy harmincan, s nyomban megszállták a vasúti pályaudvart. A polgársággal való megállapodás következtében, míg a városban rend van, nem jönnek be. A választóvonalat köztük a Kálvária út végén a Weis-féle malom előtti híd képezi, melyen túl fegyveres őr nem léphet.“11 A lévai polgárság a csehszlovák burzsoázia fegyveres őrködése mellett 1919 május elején nyíltabban felléphetett a kommunisták ellen. A Bars a budapesti eseményekről a rémhírterjesztők hangján ír: „A kommunisták véres merényletet követtek el a Népszava ellen, amelynek 8 halottja (főképpen rendőr) és nyolcvan sebesültje van... A rendőrség eddig 42 kommunista vezért (köztük Kun Béla, Vágó Béla, Szamuely Tibor, Szántó Jenő stb.) tartóztatott le... A rendőrök Kun Bélán megbosszulták ártatlanul megölt társaikat, megbilincselték őt a toloncházban. Eleinte azt hitték, hogy agyonverték, később jelentették, hogy nem halt meg, kórházban ápolják.“16 A burzsoázia sajtója a jobboldali szociáldemokraták provokációit a kommunisták számlájára írta, hogy megossza a munkásságot. A Bars a Károlyi-kormány védelmében szembefordult a román imperialistákkal is: „A nagyszebeni román kormány hivatalos lapjának, a Romanulnak a szedését kizárólag román ajkú szedők megtagadták azért, mert a lap a Magyar Népköztársaságot gyalázta, — Károlyit, a magyar kormányt és a szocialistákat támadta.“19 De a lévai polgárság és a nemzetközi imperialista reakció kénytelen volt tudomásul venni, hogy 1919. március 21-én Magyarországon a helyzet alapvetően megváltozott, és nem a javukra. Március végén a Bars más hangon ismerteti a proletár- diktatúra kikiáltásának körülményeit: „Tíz napja adták át Budapesten a békekonferencia február 26-i jegyzékét, amely már többé nem fegyverszüneti választóvonalként, hanem politikai határként olyan új magyar-román demarkációs és semleges zónát állapít meg, amely Magyarország kivégzését jelenti. A népköztársaság elnöke válaszában 13 Bars, 1919/1 W Uo. 1919/2 15 Bars, 1919/3 ’6 Uo. 17 Uo. 18 Bars, 1919/9 19 Uo.
